tag:blogger.com,1999:blog-41131635358456227322024-03-13T23:49:27.218-07:00A II. világháború lexikonjaasushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.comBlogger58125tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-1353041780085467332017-11-13T09:20:00.000-08:002017-11-13T09:20:20.293-08:00Baky László<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://2.bp.blogspot.com/-3WOnLhBwLlc/WgnUR_xKW3I/AAAAAAAABaI/RcO7MUCxsu8n2DkqYdsMtAWc9GB_id_cQCLcBGAs/s1600/Baky_L%25C3%25A1szl%25C3%25B3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="325" data-original-width="250" height="320" src="https://2.bp.blogspot.com/-3WOnLhBwLlc/WgnUR_xKW3I/AAAAAAAABaI/RcO7MUCxsu8n2DkqYdsMtAWc9GB_id_cQCLcBGAs/s320/Baky_L%25C3%25A1szl%25C3%25B3.jpg" width="246" /></a></div>
Baky László
vitéz (Budapest, 1898. szept. 13. - Budapest, 1946. márc. 29.) csendőr tiszt, politikus. Az I. világháborúban honvédtiszt, majd a szegedi Nemzeti Hadsereg tagja. 1921-ben részt vesz a nyugat-magyarországi felkelésben. 1938-ig a Csendőrségben szolgál, őrnagyként vonul nyugdíjba, hogy politikai tevékenységet folytathasson. 1939-től országgyűlési képviselő. 1940. szeptemberig a gróf Pálffy Fidél vezette Egyesült Magyar Nemzetiszocialista Párt, majd annak a Nyilaskeresztes Párttal történt fúziója után a Szálasi-párt tagja. 1941. szept. 18-án Pálffyval és Ruszkay Jenővel ismét létrehozza a Magyar Nemzetiszocialista Pártot. Az SD ügynökeként (ez erősen gyanítható, de nem tekinthető bizonyítottnak) rendszeresen jelentéseket küld a magyar viszonyokról. A Sztójay-kormány Belügyminisztériumának politikai államtitkára. E minőségében egyik szervezője a magyarországi zsidók deportálásának, egyidejűleg a végrehajtó rendőr és csendőr karhatalom irányítója. A nyilas hatalomátvétel után a Nemzetvezető Munkatörzsében a Nemzetbiztonsági Iroda vezetője. 1946-ban a népbíróság háborús bűnösként halálra ítéli; kivégzik.asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-71382366854031297082017-07-17T13:09:00.000-07:002017-07-17T13:09:09.061-07:00Bakay Szilárd<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-59YsyiLaD_g/WW0ZXKwh4NI/AAAAAAAABZA/Ihw43GUQQSsPND_BBHRQ444PEN-iubxngCLcBGAs/s1600/Bakay_Szil%25C3%25A1rd-vez%25C3%25A9r%25C5%2591rnagy.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="905" data-original-width="800" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-59YsyiLaD_g/WW0ZXKwh4NI/AAAAAAAABZA/Ihw43GUQQSsPND_BBHRQ444PEN-iubxngCLcBGAs/s320/Bakay_Szil%25C3%25A1rd-vez%25C3%25A9r%25C5%2591rnagy.jpg" width="282" /></a></div>
Bakay Szilárd (1896-ig Bakalovich) (Budapest, 1892. szept. 8. - Sopron, 1947. márc. 17.) gyalogsági tiszt. 1933. ápr. 1. - szept. 15. között Belgrádban belgrádi és athéni katonai attasé; Jugoszlávia kiutasította. 1934. jan. 1-1939. máj. 1. között katonai attasé Szófiában. 1939. aug. 1-től 17. gyalogdandár illetve könnyűhadosztály-parancsnok. 1940. júl. 1-től tábornok. 1942. aug. 1-től a Keleti Megszálló Csoport parancsnoka. 1943. okt. 1-től altábornagy 1943. máj. 15-től III. hadtest parancsnok. 1944. júl. 1-től a Legfelsőbb Honvéd Törvényszék elnöke. 1944. aug. 1-től okt. 16-ig I. hadtest parancsnok. A kiugrási kísérlet kulcsfigurája, ezért a németek okt. 8-án elrabolták és Mauthausenbe hurcolták. 1945. jan. 18-án „hűtlenség" címén lefokozták. 1945. máj. 5-én szabadul, hazatér. A Honvédelmi Minisztérium állandó igazolóbizottsága aug. 2-án „rendfokozatától közigazgatási úton történő elbocsátásra„ ítéli. A népbíróság ezt megváltoztatva nov. 8-án „igazolt"-nak nyilvánítja. 1946. ápr. 11-én a szovjet hatóságok elhurcolják, majd háborús bűnösség vádjával kivégzik. Az orosz hatóságok 1991. okt. 18-án rehabilitálták. 1992-ben posztumusz vezérezredessé nevezték ki.
asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-60728322272001207362017-03-20T13:38:00.001-07:002017-03-20T13:38:38.576-07:00Bakách-Bessenyey György<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://4.bp.blogspot.com/-3pwvaI_RA0o/WNA9yELNDaI/AAAAAAAABXw/h-x46L7UNPYtxj-7swLkoEfzfEOdoI1RgCLcB/s1600/tigris%2Btank%2Bbudapesten.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="203" src="https://4.bp.blogspot.com/-3pwvaI_RA0o/WNA9yELNDaI/AAAAAAAABXw/h-x46L7UNPYtxj-7swLkoEfzfEOdoI1RgCLcB/s320/tigris%2Btank%2Bbudapesten.jpg" width="320" /></a></div>
Bakách-Bessenyey György báró szentgyörgy-völgyi és galántai (Budapest, 1892. ápr. 14. - New York, 1959. febr. 19.) diplomata. 1920-tól a Külügyminisztérium tisztviselője, 1934-1938 között a politikai osztály vezetője. 1938-tól belgrádi, 1941-től vichyi, 1943-tól berni magyar követ. Kállay Miklós miniszterelnök megbízásából a háborúból történő kiugrás előkészítésén munkálkodott, részt vett a béketapogatódzások vitelében. Magyarország német megszállása után lemondott tisztéről, de a svájci fővárosban maradt. Onnan ismételten sürgette a magyar politikai vezetést és személyesen Horthy Miklós kormányzót, hogy gyorsítsák meg a fegyverszünet előkészületeit. Részt vett a Követi Bizottság munkájában. 1944. aug. végétől Lakatos Géza miniszterelnök felkérésére, Horthy beleegyezésével részt vett a kiugrási kísérlet diplomáciai előkészítésében az angolszász hatalmak felé. 1945 után aktív politikai tevékenységet fejtett ki az emigrációban.
asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-8187018666757106142016-11-22T12:29:00.002-08:002016-11-22T12:29:44.367-08:00Bajnóczy József<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-OQfaR8urZ28/WDSqo2bNfvI/AAAAAAAABWc/tjzdIrX3hdcL_nBr73-3GkB6vi4KM6QaACLcB/s1600/Bajnoczy_Jozsef_D.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://3.bp.blogspot.com/-OQfaR8urZ28/WDSqo2bNfvI/AAAAAAAABWc/tjzdIrX3hdcL_nBr73-3GkB6vi4KM6QaACLcB/s1600/Bajnoczy_Jozsef_D.jpg" /></a></div>
Bajnóczy József vitéz nemes dési (Szinérváralja, 1888. febr. 27. - Pilismarót, 1977. jún. 12.) gyalogsági tiszt. 1919. áprilistól a Tanácsköztársaság, 1919. aug. - 1920. máj. között a Honvédelmi Minisztérium katonai megbízottja Prágában, 1923. februárig katonai szakelőadó a magyar követségen, majd 1923. szept. és 1924 nyara között Szófiában. 1931. máj. 1-től 1933. máj. 1-ig Honvédelmi Minisztérium VI-3. osztály (3. vezérkari főnök) vezető, 1936. máj. 1-ig Honvédelmi Minisztérium VI-1. osztály (1. vezérkari főnök) vezető, majd 6. vegyesdandár 2., illetve 3. gyalogsági parancsnok. 1937. máj. 1-től tábornok. 1938. aug. 1-től törzstiszti tanfolyam-parancsnok. 1939. aug. 1-től VI. hadtest parancsnok. 1940. máj. 1-től altábornagy 1941. nov. 1. és 1944. ápr. 19. között a Honvéd Vezérkar főnöke helyettese. 1942. ápr. 1-től vezérezredes 1942. dec. 17-től magyar királyi titkos tanácsos. 1944. jún. 19-ével nyugállományba helyezik. A Szombathelyi Ferenc és társai ellen 1944. okt. 11-12-én lefolytatott per másodrendű vádlottja. A Honvédelmi Minisztérium állandó igazolóbizottság 1946. márc. 28-án igazolta.
asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-162442051912125552016-07-11T12:15:00.001-07:002016-07-11T12:15:13.428-07:00Bajcsy-Zsilinszky Endre<div style="border-image: none;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-aCxRgL8tP2o/V4PwNnaA-AI/AAAAAAAABVA/tMbpj3K8eEIS7JhWEoVIxoBeCQz-9WjWgCLcB/s1600/Bajcsy-Zsilinszky_Endre.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://1.bp.blogspot.com/-aCxRgL8tP2o/V4PwNnaA-AI/AAAAAAAABVA/tMbpj3K8eEIS7JhWEoVIxoBeCQz-9WjWgCLcB/s1600/Bajcsy-Zsilinszky_Endre.jpg" /></a>(Szarvas, 1886. jún. 6. - Sopronkőhida, 1944. dec. 24.) Publicista, politikus, országgyűlési képviselő. Az antifasiszta ellenállás vezető személyisége, mártírja. Jogász, majd közigazgatási pályára lép. Az I. világháborúban huszár főhadnagy. 1919-től a nacionalista, jobboldali politikát támogatja, majd a demokratikus ellenzékhez csatlakozik. A Független Magyarország, majd a Szabad Szó főszerkesztője. Bárdossy Lászlóhoz intézett memorandumában, 1941 őszi képviselőházi beszédeiben fellép a hadba lépés, a német szövetség ellen. Aláírja a Magyar Történelmi Emlékbizottság felhívását. Többször fordul Horthyhoz, vezető politikusokhoz, a Honvéd Vezérkar főnökéhez. Az olasz kiugrás után a háborúból való kiválást követeli.
1944. márc. 19-én a Gestapo embereivel tűzharcot vív, megsebesül, a fogságban öngyilkossággal próbálkozik. Okt. 11-én átadják a magyar hatóságoknak, majd kiszabadul. Kláraházi rejtekéről barátai kérésére nov. 5-én Budapestre jön, s átveszi a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága vezetését. Nov. 23-án éjjel letartóztatják. A dec. 6-8-ai tárgyaláson ügyét elkülönítik, mint országgyűlési képviselőjét. Sopronkőhidára viszik, ahol a hadbíróság dec. 23-ai ítélete alapján kivégzik.
</div>
asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-68826505321805572942016-03-28T12:40:00.002-07:002016-03-28T12:40:31.443-07:00Bagoly-lokátor<a href="https://3.bp.blogspot.com/-K_QRWmtFVeM/VvmInvWPMYI/AAAAAAAABTo/rKQEUlxIWAk7t-9bASrlXkr9p3jtihm_A/s1600/bagoly-lok%25C3%25A1tor.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://3.bp.blogspot.com/-K_QRWmtFVeM/VvmInvWPMYI/AAAAAAAABTo/rKQEUlxIWAk7t-9bASrlXkr9p3jtihm_A/s320/bagoly-lok%25C3%25A1tor.jpg" /></a>Bagoly-lokátor éjszakai vadászirányító-lokátor a német Würzburg-Reise-lokátor magyar megfelelője. A VFL (Vadász Földi Lokátor) kategóriájú, LRB/V jelű, fix telepítésű műszerből minden Sas lokátor mellé 2 darabot szántak. A 8 tonna tömegű, 7,5 méter széles rácsantennával szerelt, 40-70 km hatósugarú Bagoly-lokátor egyik példánya a saját vadászgépet, a másik az ellenséges célt követte. A német kiértékelő asztal (Seeburg Tisch) nélkül nem volt alkalmazható. 1944 elején 2 kísérleti darab készült (valószínűleg nem használták). Márc.- májusban 3 darab, szept.- decemberben 4 darab átadását tervezték, de fejlesztése áprilistól megszűnt.asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-42825242653854827192015-11-23T23:18:00.000-08:002015-11-23T23:18:04.880-08:00Pietro Badoglio<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-_zwcY8eMfd0/VlQPI3U8OvI/AAAAAAAABSU/Gt69DCFkePU/s1600/pietro_badoglio.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://2.bp.blogspot.com/-_zwcY8eMfd0/VlQPI3U8OvI/AAAAAAAABSU/Gt69DCFkePU/s320/pietro_badoglio.jpg" width="264" /></a></div>
Badoglio, Pietro
(Grazzano Montferrato, 1871. szept. 28. - Grazzano Badoglio, 1956. nov. 1.) olasz marsall, politikus. 1924-től magas katonai és politikai tisztséget töltött be a fasiszta rendszerben. 1920-1928 és 1933-1940 között a Vezérkar főnöke, de a görögországi hadjárat kudarca miatt 1940. dec. 6-án Mussolini leváltja. A király 1943. júl. 25-én, Mussolini bukása után miniszterelnökké nevezte ki. Badoglio kormánya írta alá 1943. szept. 3-án az olasz fegyverszünetet és üzent hadat okt. 13-án Németországnak. Badoglio 1944. jún. 9-én mondott le, az új kormányt Ivanoe Bonomi alakította meg.
Magyarországon „Bádog Leó" volt a beceneve.asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-20737290182329167972015-08-02T12:51:00.000-07:002015-08-02T12:51:32.832-07:00Erich von dem Bach-Zelewski <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-eI6Zt7AVlXQ/Vb50rxswg0I/AAAAAAAABRE/17ZzkB4GURo/s1600/erich%2Bvon%2Bdem%2Bbach%2Bzelewski.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://2.bp.blogspot.com/-eI6Zt7AVlXQ/Vb50rxswg0I/AAAAAAAABRE/17ZzkB4GURo/s320/erich%2Bvon%2Bdem%2Bbach%2Bzelewski.jpg" width="202" /></a></div>
Erich von dem Bach-Zelewski született Lauenburg, [Pomeránia], 1889. márc. 1, meghalt München, 1972. márc. 8. Az I. világháború résztvevője, 1924-ben hadnagyként tartalékos állományba helyezik. 1930-ban belép az NSDAP-ba, 1931-ben az SS-be. 1933-ban Brigadeführer, 1934-ben Gruppenführer, 1941. ápr. 10-től rendőr altábornagy, 1941. nov. 9-től Obergrup-penführer und General der Polizei, 1944. júl. 1-től General der Waffen-SS. 1939. szept. 1-től 1941. máj. 1-ig magasabb SS- és rendőrparancsnok (Höherer SS- und Polizei-Führer, HSSPF) Südost (DK) Breslauban, jún. 21-től 1942. nov. 22-ig HSSPF Oroszország-közép, Moszkva HSSPF-ének kiszemelve. Okt. 23-tól Himmler SS-birodalmi vezető megbízottja a partizánok (korabeli német szóhasználattal „bandák") elleni harcra, 1942. dec.-ben az 1. SS-gépesített dandár parancsnoka, 1943. jún. 21-től a partizánok ellen harcoló német alakulatok főnöke, 1944. jan. 20. - febr. 29. között a 8. német hadsereg alárendeltségében a Bach-csoport parancsnoka, ugyanilyen nevű csoport parancsnoka a Dél Hadseregcsoportnál márc. 3-15. között. Szept.- októberben a varsói felkelés letörésére bevetett harcoló Bach-csoport parancsnoka, 1944. okt.-ben Budapesten magasabb rendőr és SS-parancsnok Horthy kiugrási kísérletének megakadályozására. 1944. nov. - 1945. jan. 25. között a XIV. SS hadtest, 1945. jan. 26-tól febr. 10-ig a X. (észt) SS-hadtest parancsnoka.
asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-86494196002501562012015-04-12T00:53:00.000-07:002015-04-12T00:53:43.321-07:00B-listázás<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-OyUaKpv1NRg/VSokfU7ETsI/AAAAAAAABPw/2O1KS4M7YCY/s1600/b-list%C3%A1z%C3%A1s.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-OyUaKpv1NRg/VSokfU7ETsI/AAAAAAAABPw/2O1KS4M7YCY/s1600/b-list%C3%A1z%C3%A1s.jpg" height="185" width="320" /></a></div>
A politikai „tisztogatás" módszere az 1945-1947 közötti Magyarországon. A koalíciós pártok elégedetlenek voltak az igazolási eljárások következményeivel. Ezért még az igazoló bizottságok működése közben, 1946. máj. 1-én megjelent az 5000/1946. sz. ME. rendelet, amely az „államháztartás egyensúlyának érdekében" létrehozta a „B"-lista bizottságokat. Nevüket onnan kapták, hogy a közigazgatás és a Honvédség „megtisztítása", létszámának további csökkentése érdekében a megvizsgáltakat kategóriákba sorolták. Akik „B" vagy „C" minősítést kaptak, azokat eltávolították. Előre eldöntötték, hogy a hadsereg létszámát 20 000 főre kell csökkenteni. Indoklás nélkül hozhattak olyan határozatokat mint: „feddés", „elbocsátás", „végelbánás", így lehetőséget teremtettek a „politikailag nemkívánatos" személyek eltávolítására. A „B"-lista bizottságok 1947. aug. 30-ig folytatták tevékenységüket. A Honvédség kötelékéből „B"-lista bizottságok határozata alapján 15 014 főt távolítottak el, közöttük 61 tábornokot.asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-68450900626711451552015-02-01T02:02:00.002-08:002015-02-01T02:02:12.641-08:00B-24 bombázó repülőgép<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-WCwMz9HYLX4/VM35jin0apI/AAAAAAAABOE/WBeSxKI6jzE/s1600/B-24_Liberator.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/-WCwMz9HYLX4/VM35jin0apI/AAAAAAAABOE/WBeSxKI6jzE/s1600/B-24_Liberator.jpg" height="248" width="320" /></a></div>
A B-24 négymotoros amerikai távolsági bombázó repülőgép. A felsőszárnyas, osztott vezérsíkú, orrkerekes, teljesen fémépítésű gép egy nagy hatótávolságú nehézbombázóra kiírt pályázatra készült a Consolidated repülőgépgyárban 1939-ben. A Liberatornak nevezett gép első harci bevetése 1942. áprilisban volt. A B-24 volt a II. világháború alatt a legnagyobb számban (18 188) gyártott négymotoros bombázó. Jó repülőtulajdonságai ellenére, a légvédelmi találatokkal szembeni érzékenysége miatt nem volt olyan kedvelt, mint a B-17. Különösen nagy, 3 380 kilométeres hatótávolsága miatt a csendes-óceáni hadszíntéren vetették be elsősorban, mint bombázó, felderítő, szállító és tengerészeti őrjáratozó repülőgépet, de Európában is nagy számban alkalmazták az amerikai és a brit légierő kötelékében. A Magyarország elleni nappali légitámadásokat 1944. ápr. 3-tól folytató, Olaszországba települt 15. amerikai légi hadsereg 47., 49., 55. és 304. BW-jében körülbelül 1 200 B-24 repült. A kiegészítő éjjeli légitámadásokat mérő brit 205. BG néhány százada szintén B-24-esekkel volt felszerelve.<br />
<br />
B-24 J amerikai nehézbombázó repülőgép technikai adatai:<br />
Motor: 4x1200 LE-s R-1830;<br />
Sebesség: 467 km/ó;<br />
Hatótáv: 3540 km;<br />
Fegyverzet: 10x12,7 mm-es géppuska, 3629 kg bomba;<br />
Személyzet: 10 fő;
asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-83281551657132801612014-11-30T06:56:00.000-08:002014-11-30T06:56:08.008-08:00B-17 bombázó repülőgép<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-pj5sXsnItLQ/VHsv_TPbnXI/AAAAAAAABMw/ISGms4eiN-w/s1600/b-17.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/-pj5sXsnItLQ/VHsv_TPbnXI/AAAAAAAABMw/ISGms4eiN-w/s1600/b-17.jpg" height="233" width="320" /></a></div>
B-17
négymotoros amerikai nappali távolsági bombázó repülőgép. Az alsószárnyas, teljesen fémépítésű gép fejlesztése 1934-ben kezdődött a seattlei Boeing-művekben, első szériapéldányait 1940-ben adták át. A 13 db 12,7 milliméteres géppuskából álló erős védőfegyverzetéről Flying Fortress-nek (Repülő-erőd) nevezett B-17-et a II. világháború valamennyi hadszínterén bevetették. A Németország ellen 1943. jan. 27-től folytatott amerikai hadászati légitámadások egyik alaptípusa. 1943-1945 között 33 bombázóegységben 4 574 B-17-et vetettek be Európában. Az össztermelés 7 változatban 12 729 darab volt. A 4 880 kilogramm bombaterhelésű, 2 980 kilométer hatótávolságú B-17 a II. világháború egyik legjobb stratégiai bombázója volt. Az Olaszországban települt és 1944. ápr. 3-tól a Magyarország elleni légitámadásokat végrehajtó 15. amerikai légi hadsereg körülbelül 500 gépből álló 5. BW-je repült B-17-ekkel.<br />
B-17G amerikai nehézbombázó repülőgép technikai adatai:<br />
Motor: 4x1200 LE-s R-1820;<br />
Sebesség: 462 km/ó;<br />
Hatótáv: 2897 km;<br />
Fegyverzet: 12x12,7 mm-es géppuska, 1x7,7 mm-es géppuska, 5080 kg bomba;<br />
Személyzet: 10 fő;asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-14090991520519999612014-09-23T03:26:00.000-07:002014-09-23T03:26:34.114-07:00Auschwitz-jegyzőkönyvek<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-XRb7RgoZxwA/VCFK0mQxgYI/AAAAAAAABLc/hWIYaTWY98M/s1600/aushwitz.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/-XRb7RgoZxwA/VCFK0mQxgYI/AAAAAAAABLc/hWIYaTWY98M/s1600/aushwitz.jpg" height="188" width="320" /></a></div>
Auschwitz-jegyzőkönyvek
szökött foglyok személyes beszámolóját tartalmazó dokumentumok a deportálások áldozatainak fizikai megsemmisítéséről. 1944. ápr. 7-én Walter Rosenberg (Rudolf Vrba) és Alfred Wetzer (Josef Lonik) szlovák zsidók megszöktek az auschwitzi német koncentrációs táborból. Mindketten olyan beosztásban dolgoztak a táborban, hogy pontos információkat tudtak gyűjteni a beérkező szállítmányokról, az emberek kiválogatásáról és elpusztításáról, beleértve az elgázosítás és elhamvasztás módszereit is. Ápr. 26-án Zsolnán részletesen leírták a haláltábor működését. Értesüléseiket két, ápr. 27-én megszökött fogoly, a szlovák Arnost Rosin és a lengyel Czeslaw Morelowicz egy Liptószentmiklóson készült jegyzőkönyvben megerősítette és kiegészítette.
Az Auschwitz-jegyzőkönyvek ápr.- máj. fordulóján eljutottak a magyarországi zsidóság vezetőihez, több egyházi főméltósághoz és Horthy István özvegyéhez. Kézhez kapták továbbá nemzetközi zsidószervezetek, az antifasiszta hatalmak és a semleges országok vezetői. Szinte mindenütt "szigorúan titkos diplomáciai értesülés" gyanánt tekintették az Auschwitz-jegyzőkönyveket.asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-80161317287132917632014-07-19T00:45:00.002-07:002014-07-19T00:45:44.660-07:00Atzel Ede<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-65kFfsZFlxk/U8oiCmjxTTI/AAAAAAAABH4/mvEKZU25Ls4/s1600/atzel_ede.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-65kFfsZFlxk/U8oiCmjxTTI/AAAAAAAABH4/mvEKZU25Ls4/s1600/atzel_ede.jpg" height="261" width="320" /></a></div>
Atzél Ede
báró (Budapest, 1906. okt. 10. - eltűnt 1945. ?.) erdélyi magyar politikus, földbirtokos, az ellenállás mártírja. Jelentős szerepe volt a kisebbségi magyarság társadalmi, gazdasági, kulturális életének, illetve védelmének megszervezésében. A Wesselényi Lövész Egyesület elnöke, a náciellenes Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége egyik vezetője.
A 2. magyar hadsereg 1944. szept. 5-ei támadásakor (tordai csata) egy vállalkozás végrehajtásával elfogott egy teljes román hadosztály-parancsnokságot.
A kormányzóság felkérésére elvállalta egy nemhivatalos fegyverszüneti delegáció (Dudás József, Faust Imre, Glässer Aladár) vezetését a magyar békeszándék bejelentésére, és a szovjet feltételek megismerésére. Szept. 22-én indultak. Az 1. magyar hadsereg vonalain át 24-én Moszkvába vitték őket, ahol Kuznyecov vezérezredes, a Vörös Hadsereg Vezérkara főnök-helyettese közölte a Szovjetunió készségét a fegyverszüneti tárgyalásokra. 29-én indultak vissza, okt. 1-én jöttek át a fronton. 3-án beszámoltak küldetésükről. A Faragho Gábor vezérezredes vezette hivatalos delegáció ekkor már Moszkvában volt.
Okt. 15. után részt vett a fegyveres ellenállásban. Dec. 3-án az ellenállástól kapott megbízatással átment a fronton. A szovjet szervek átadták a magyar Rendőrségnek. A románok (állítólag) kikérték, nyoma veszett.
Gazsi József
asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-51210853247864597102014-05-20T02:37:00.000-07:002014-05-20T02:37:24.983-07:00átvonulás elutasítás (1939)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-Up-xuaH5MbU/U3siS3LgwVI/AAAAAAAABGI/74uNuZ_x-OM/s1600/n%C3%A9met+csapatsz%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/-Up-xuaH5MbU/U3siS3LgwVI/AAAAAAAABGI/74uNuZ_x-OM/s1600/n%C3%A9met+csapatsz%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s.jpg" height="320" width="228" /></a></div>
A német és szlovák csapatszállítások engedélyezésének megtagadása magyar felségterületen az 1939. évi német-lengyel háború idején. A magyar kormány 1939. szept. 10-én utasította el Ribbentrop német külügyminiszter szept. 9-ei kérését arról, hogy Magyarország bocsássa a németek rendelkezésére Lengyelországba irányuló csapatszállításaihoz a Kassa ‹Kosice› - Nagyszalánc ‹Slanec› vasútvonal magyar területen futó néhány kilóméteres szakaszát (a szlovák vasúthálózat az első bécsi döntés óta nem volt összefüggő). A magyar politikai vezetés nem kívánt a nyugati hatalmakkal konfliktusba keveredni, illetve jó kapcsolatokat ápolt Lengyelországgal, ezért adta ezt a választ. Ennek ellenére szept. 11-én a kormány engedélyezte, hogy e vasútvonalon zárt vagonokban, német kísérő személyzet nélkül hadianyagot szállítsanak a Lengyelországban harcoló német alakulatoknak. A német kérésnek elsősorban politikai célja volt, a Lengyelország elleni villámháború második hetében katonai szükségszerűség már nem indokolta ezt.
Szept. 11-én a szlovák kormány is kérte a kassai vasútvonal használatát csapatszállításra, amit a kormány szintén elutasított.
asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-83929628896911716082014-04-13T04:53:00.001-07:002014-04-13T04:53:23.108-07:00Attila-vonal<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-Un2mSSwIKeA/U0p6ppiOMdI/AAAAAAAABFY/AZTASp6Q8co/s1600/Attilavonal_terkep.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-Un2mSSwIKeA/U0p6ppiOMdI/AAAAAAAABFY/AZTASp6Q8co/s1600/Attilavonal_terkep.jpg" height="293" width="320" /></a></div>
Attila-vonal
a német hadászati-hadműveleti védelem pesti hídfőt védő, önálló támpontokból álló védelmi rendszere. 1944. szept. 22-től építették ki. Szárnyaival a Dunára támaszkodott, összekötötte a Karola-vonalat a Margit-vonallal. Három védőövből állt. A külső Dunaharaszti - Vecsés - Ecser - Maglód - Valkó - Gödöllő - Szada - Veresegyház - Csomád - Alsógöd; a közbülső Soroksár - Soroksárpéteri - Pestszentimre - Pécel - Isaszeg - Kerepes - Mogyoród - Fót - Dunakeszi; a belső (az Attila-vonal-III.) az akkori peremvárosok: Csepel - Pestszenterzsébet - Pestszentlőrinc - Rákoskeresztúr - Rákoscsaba - Cinkota - Rákosszentmihály - Rákospalota - Újpest külső szélén húzódott. A budai oldalra nem terjedt ki. Kiépítéséhez I. világháborús terveket is felhasználtak. Nem épült ki teljesen, katona, idő, technikai eszköz és fegyver hiányában.
Védelmét magyar és német csapatok közösen látták el. Déli szektorában állították meg a 46. szovjet hadsereg offenzíváját 1944. nov. elején. A szovjet-román csapatok 1944. nov.-dec. folyamán csak lépésről lépésre tudták magukat „átrágni" rajta.asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-5747462697779844072014-02-26T09:02:00.000-08:002014-02-26T09:02:10.587-08:00Atlanti Charta<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-UOjJgZWrgDo/Uw4eBsyr36I/AAAAAAAABDc/9KRZ8coWnpM/s1600/atlanti_charta.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-UOjJgZWrgDo/Uw4eBsyr36I/AAAAAAAABDc/9KRZ8coWnpM/s1600/atlanti_charta.jpg" height="264" width="320" /></a></div>
Atlanti Charta
az angolszász hatalmak közös politikai alapelveit meghatározó dokumentum. Az Atlanti Charta elnevezésű nyilatkozatot 1941. aug. 12-én írta alá Roosevelt amerikai elnök és Churchill brit miniszterelnök az új-foundlandi Placentia-öbölben megtartott, 9-én kezdődött Argentia fedőnevű konferencián (ez volt első találkozójuk). Az Atlanti Chartát 1941. szept. 24-én aláírta a Szovjetunió és kilenc szövetséges (Belgium, Csehszlovákia, Görögország, Jugoszlávia, Hollandia, Lengyelország, Luxemburg, Norvégia és a Szabad Franciaország) is.
A közös nyilatkozat gondolatát aug. 9-én vetette fel Roosevelt abból a célból, hogy „lefektessünk néhány olyan alapelvet, amelyre közös politikánkat alapozhatnánk." Az általa megfogalmazott „négy szabadság" (a szólás és kifejezés; az istentisztelet; a szükségtől; a félelemtől való mentesség szabadsága) közül néhányra való elkötelezettséget, valamint egy olyan közös deklarációt kívánt kicsikarni Nagy-Britanniától, amely elutasítja a területi és gazdasági imperializmust.
Az Atlanti Chartát Sumner Welles, illetve Sir Alexander Cadogan szövegezte meg, végső formáját a brit kabinet, Churchill, illetve Roosevelt adta meg. A kész dokumentum brit-amerikai kompromisszumot takart: Roosevelt kérésére elmaradt az utalás a háború után felállítandó nemzetközi szervezetre, a szabad kereskedelem említésénél figyelembe vették Nagy-Britannia birodalmi preferenciáit (ottawai egyezmény), valamint az amerikai védővámtörvényeket. Roosevelt, annak reményében, hogy Latin-Amerika diktatúrái is csatlakoznak majd az Atlanti Chartához, beleegyezett, hogy a vallás, illetve a szólás és kifejezés szabadságára utaló alapelvek ne szerepeljenek a nyilatkozatban.
Az Atlanti Charta kimondja, hogy az aláírók „nem törekednek semmiféle területi vagy egyéb növekedésre"; „nem kívánnak semmiféle olyan területi változásokat, amelyek nem egyeznének meg az érdekelt népek szabadon kifejezett óhajával"; „tiszteletben tartják minden nép jogát arra, hogy megválassza azt a kormányformát, amely alatt élni akar" és visszaállítják „mindazoknak a népeknek a szuverén jogait és önkormányzatát, amely népeket ettől erőszakkal megfosztottak"; egyenlő feltételeket biztosítanak a világkereskedelemben és a nyersanyagokhoz való hozzáférésben; hogy „minden ember minden országban félelem és szükség nélkül élhessen"; a szabad hajózás a tengereken és óceánokon; s hogy „amíg az általános biztonság szélesebb és állandó rendszerét meg nem teremtik", lefegyverzik az agresszióval fenyegető nemzeteket.
Csatlakozó nyilatkozatában a Szovjetunió leszögezte, hogy „külpolitikájában megvalósította és megvalósítja a népek szuverén jogai tiszteletben tartásának magasztos elveit [...], a nemzetek önrendelkezésének elve vezérli, és amelynek alapja a nemzetek szuverenitásának és egyenjogúságának az elismerése [...], védelmezi minden nép jogát az állami függetlenségre és országa területi sérthetetlenségére, jogát olyan rendszer megteremtésére és olyan kormányzási forma megválasztására, amilyet az célszerűnek és szükségesnek tart..." Ugyanakkor kinyilvánította, hogy „A szovjet kormány, szem előtt tartva, hogy a fent említett elvek gyakorlati megvalósításának elkerülhetetlenül alkalmazkodnia kell majd egyik vagy másik ország körülményeihez, szükségleteihez és történelmi sajátosságaihoz, szükségesnek tartja kijelenteni, hogy ezeknek az elveknek a következetes megvalósítása biztosítja majd számukra a legerősebb támogatást a szovjet kormány [...] részéről."asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-86853229258910753582014-01-12T07:29:00.000-08:002014-01-12T07:29:04.638-08:00Átállások a szovjet hadsereghez<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-_i0ERvhQslk/UtK0tAIbreI/AAAAAAAABCo/aXGdqCIoGvs/s1600/%C3%A1t%C3%A1ll%C3%A1s+a+szovjetekhez.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/-_i0ERvhQslk/UtK0tAIbreI/AAAAAAAABCo/aXGdqCIoGvs/s1600/%C3%A1t%C3%A1ll%C3%A1s+a+szovjetekhez.jpg" height="225" width="320" /></a></div>
A Honvédség tagjainak egyéni vagy csoportos frontváltása, egyben a háborúval való szakítás egyik módja. 1941 őszétől 1944 tavaszáig csak szórványosan fordult elő. Az átálltak száma alig haladta meg az 1 000 főt. Az átállások a szovjet hadsereghez Magyarország német megszállását követően váltak nagyobb méretűvé, a háborús tapasztalatok, kisebb részben politikai motívumok hatására, de leginkább a fogságba esés elkerülésére. Ettől kezdődően előfordultak zárt kötelékekben, teljes fegyverzettel és felszereléssel végrehajtott átállások a szovjet hadsereghez is. 1944 nyarán több ezerre nőtt a Kárpátok előterébe felvonult 1. magyar hadseregből átálltak száma. Ezek jelentős része nemzetiségi származású katona volt. A nyilas hatalomátvétel nyomán 1944. nov. 1-ig 20 000 magyar katona állt át. A 4. Ukrán Front törzséhez átment Miklós Béla vezérezredes felhívására a 7. és a 9. gyalogezred, a 39/II. gyalogzászlóalj, valamint néhány üteg és alosztály állt át. Ugyanebben az időben Vörös János vezérezredes nov. 5-ei felhívásának hatására a 2. magyar hadseregből átállt négy székely zászlóalj nagy része, továbbá a 60. portyázó osztály, a 25. gyaloghadosztály, a 7. és a 9. tábori póthadosztály, a 2. páncéloshadosztály részei, a 3. magyar hadseregből az 51. gyalogezred, a 201. önálló zászlóalj, a 20/II. tábori pótzászlóalj, az 54. határvadász portyázó osztály és más alegységek részei.
Az átállásoknak újabb lendületet adott az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása, 1944. dec. 28-ai hadüzenete Németországnak, az 1945. jan. 20-ai fegyverszünet megkötésének és az Ideiglenes Nemzeti Kormány hadereje szervezésének híre. Például ezek hatására szakított a háborúval a Szent László hadosztály gránátosezredének néhány katonája, a folyami dandár és a 23. gyaloghadosztály egy része.
A budapesti csata idején több mint 2 000 katona és tiszt állt át, zömmel a 10. gyaloghadosztályból, az 5 honi légvédelmi tüzérosztályból és az 1. páncéloshadosztályból, bevárva a szovjet csapatok beérkezését. Hasonló módon állt át 1945. márc. végén több mint 30 000 fő, akik nem voltak hajlandók Ausztriába áttelepülni.
Átállt az ország határain túlra szorult vagy kényszerített magyarok egy része is. Szlovákia és a Cseh-Morva Protektorátus területén több kisebb alosztály mellett ezt választották a 16. gyaloghadosztály, az 1. hegyidandár, a 24. gyalogezred és a 24. gyaloghadosztály részei. Utóbbiból 2 587 fő 1945. ápr. 7-én Stubnyafürdő térségében előzőleg kiegyezett a szemben álló szovjet parancsnoksággal, így átkerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány haderejének 5. hadosztályába. Berlin-Brandenburg térségében állt át a IX. önálló vasútépítő zászlóalj.
Az átállók nagyobb részét a túlélésre való törekvés vezérelte, de közülük többen vállalták a fasizmus elleni harcba való bekapcsolódást. Ez utóbbiak közül többszázan a szovjet csapatok soraiban harcoltak mint harcfelderítők, diverziós csoportok tagjai, frontpropagandisták, tolmácsok, gépkocsivezetők, egészségügyi katonák stb. Az átállt magyar katonák nagy része szovjet hadifogságba került.
asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-47619636029462014292013-11-23T05:40:00.000-08:002013-11-23T05:40:25.048-08:00Árpád-vonal<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-EyAQ-DrWxus/UpCwQPGuY_I/AAAAAAAABA0/AlV1FNA0r50/s1600/%C3%A1rp%C3%A1d_vonal.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="315" src="http://2.bp.blogspot.com/-EyAQ-DrWxus/UpCwQPGuY_I/AAAAAAAABA0/AlV1FNA0r50/s320/%C3%A1rp%C3%A1d_vonal.jpg" width="320" /></a></div>
Az észak-keleti Kárpátok hágóit lezáró erődítések legbelső, nem összefüggő védelmi vonala. A folyóvölgyekben futó út- és vasútvonalakat zárta le a nagyobb településeknél. Műszakilag megerősített támpontok, fa- föld- és betonerődök, a völgyekben út és műszaki zárak alkották. Fontosabb támpontjai: a Tatár-hágó felől a Fekete-Tisza völgyében Kőrösmező ‹Jaszinya›, Tiszaborkút ‹Kvaszi›, Rahó ‹Rahov›; a Tarac-folyó völgyében Királymező ‹Usztycsorna›, majd erődítések a Tiszáig; a Toronyi-hágón át a Husztra ‹Chust› vezető úton Ökörmező ‹Mezsgorje›; a Vereckei-hágón át a Munkács ‹Mukacevo› felé vezető völgyben Volóc ‹Volovec›; az Uzsoki-hágó felől az Ung völgyében Fenyves-völgy ‹Sztavnoje›.
Létesítése Kárpátalján az 1939. évi, Észak-Erdélyben és a Székely-földön az 1940. évi visszacsatolásokat követően kezdődött, s 1944 nyaráig tartott, a magyarországi harcok kezdetéig. délnyugaton a Székely határőrség, középen a IX. magyar hadtest (1944. aug. 30-tól 2. magyar hadsereg) és a Moldvából visszavonuló 8. német hadsereg, északnyugaton az 1. magyar hadsereg védte. Az országhatáron, az Árpád-vonal biztosítási öveként építették ki a Szent László-állást, a Kárpátok előterében, Galíciában a Hunyadi-állást.
asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-54465693702817012872013-10-13T03:05:00.000-07:002013-10-13T03:05:26.081-07:00Aradi csata<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-DnqR0cOQRvs/UlpwWzeWN4I/AAAAAAAAA-k/LTXyHTyqVmM/s1600/aradi_csata.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="226" src="http://3.bp.blogspot.com/-DnqR0cOQRvs/UlpwWzeWN4I/AAAAAAAAA-k/LTXyHTyqVmM/s320/aradi_csata.jpg" width="320" /></a></div>
Az Aradi csata
a Honvédség utolsó önálló támadó hadműveletéből kifejlődött egyik ütközet (még tordai csata néven is említik) a dél-erdélyi vármegyék és a Dél-Alföld birtoklásáért. Dél-Erdély katonai birtokba vétele és a Dél-Kárpátok hágóinak lezárása érdekében a IV. hadtest (1. páncéloshadosztály, 6. tábori póthadosztály, 1. tábori póthuszárezred, 20., 31. határvadász-zászlóalj, 61. pontonos-zászlóalj) Kevermes, Battonya, Mezőhegyes térségéből szept. 13-án 06:00-kor Heszlényi József altábornagy parancsnoksága alatt támadó hadműveletbe kezdett. Az 1. páncéloshadosztály legázolta a román granicsár (határőr) csapatokat, majd a hadtest szétverte a román 1. lovas-, 1. gyaloghadosztályokat, s 13-án 19:00-ra elfoglalta Aradot. A hadtest szept. 19-ig kijutott Lippa-Észak - Savanyúkútfürdő vonalára. A szept. 19-én kibontakozott nagy erejű szovjet támadás következtében a hadtest visszavonult az elfoglalt területekről, és szept. 22-én, Arad feladása után, elérte a trianoni országhatárt.
A hadműveletek alatt a hadtesthez folyamatosan érkeztek csapaterősítések, így a 8. tábori pót- és a 20. gyaloghadosztály, valamint a 3. magyar hadsereg 1944. szept. 21-22-ei megalakulását követően a német 4. SS- páncélgránátos-hadosztály, a német LVII. páncéloshadtest-parancsnokság, a magyar VII. hadtest valamint a Lengyelországból hazarendelt magyar II. tartalékhadtest-parancsnokság, amely visszakapva eredeti hadrendi számát mint VIII. hadtestparancsnokság szerepelt.
asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-15337447694844453852013-09-08T01:51:00.000-07:002013-09-08T01:51:17.191-07:00AR-96 repülőgép<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-bZWtkFqwhQ0/Uiw6e2Vit1I/AAAAAAAAA9M/1oJQ_XT10NU/s1600/AR-96_gyakorl%C3%B3_rep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="http://3.bp.blogspot.com/-bZWtkFqwhQ0/Uiw6e2Vit1I/AAAAAAAAA9M/1oJQ_XT10NU/s320/AR-96_gyakorl%C3%B3_rep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p.jpg" width="320" /></a></div>
Az Ar 96
egymotoros, alsószárnyas, teljes fémfelépítésű, behúzható futóműves német katonai gyakorló repülőgép. A gép műrepülésre, légifényképezésre, géppuskalövészetre, rádió- és vakrepülés-gyakorlásra is alkalmas volt. A nagyobb teljesítményű Ar 96/B harckiképző gép a modern vadászgépek pilótáinak kiképzésére szolgált. Az első ülés berendezése a Me 109 vadászrepülőgép pilótakabinját mintázta, a második ülést oktató vagy bombacélzó és légilövészeti célokra alakították ki. Az Ar 96/A-ból 65 darab, az Ar 96/B-ből körülbelül 68 darab került a Honvéd Légierő birtokába. A MÁVAG megkapta a sárkány gyártási jogát, amire azonban az 1944-es harcok miatt már nem került sor.<br />
Ar-96/A német gyakorló repülőgép technikai adatai:<br />
Motor: 1x240 LE-s Argus As-10;<br />
Sebesség: 275 km/ó;<br />
Hatótáv: 700 km;<br />
Fegyverzet: 1x7,9 mm-es géppuska, 120 kg bomba;<br />
Személyzet: 2 fő;asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-83561331644037652622013-08-12T06:09:00.000-07:002013-08-12T06:09:42.185-07:00Apor Vilmos<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-LCTrCWdBPj4/Ugjej9qWwSI/AAAAAAAAA8E/bL_dURkYmVE/s1600/apor_vilmos.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="278" src="http://1.bp.blogspot.com/-LCTrCWdBPj4/Ugjej9qWwSI/AAAAAAAAA8E/bL_dURkYmVE/s320/apor_vilmos.jpg" width="320" /></a></div>
Apor Vilmos
báró, altorjai (Segesvár, 1892. febr. 29. - Győr, 1945. ápr. 2.) a teológia doktora, győri római katolikus megyéspüspök. 1915. aug. 25-én szentelték pappá. 1918-1940 között Gyula várplébánosa. Lelkipásztori működését erős szociális érzés jellemezte. XII. Pius pápa 1941. jan. 21-én győri megyéspüspöknek nevezte ki. Győrött is a „szegények püspöke", a szociális mozgalmak támogatója. A püspöki karban a diktatúrával szembeni fellépés szorgalmazója, határozottan nyilasellenes a közéletben. 1943-tól a konvertiták (áttértek) mentésére alakult Magyar Szent Kereszt Egyesület püspök-elnöke. 1943. augusztusban a győri püspöki palotában adott otthont a szerveződő kereszténydemokrata csoportnak (KDNP). Nemcsak a zsidótörvényeket ítélte el, Magyarország német megszállása után hivatalánál fogva is fő szorgalmazója az üldözöttek egyházi mentésének. E téren határozottabb tiltakozásra igyekezett rávenni Serédi Jusztinián hercegprímást. Számos ilyen tárgyú beadvánnyal fordult a hatóságokhoz. A győri gettót többször személyesen kereste fel. Győr ostromakor a Püspökvárban menedéket kereső üldözöttek védelmében lépett fel. 1945. márc. 30-án ittas orosz katonák útját állták a búvóhely előtt, és lelőtték. Boldoggá avatása folyamatban van.asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-78742844359863968992013-07-14T06:30:00.000-07:002013-07-14T06:30:16.599-07:00Apor Gábor<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-mo6MBlI--rM/UeKn4SUjImI/AAAAAAAAA60/PZO1MsQKMeE/s1600/k%C3%A1llay_mikl%C3%B3s.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-mo6MBlI--rM/UeKn4SUjImI/AAAAAAAAA60/PZO1MsQKMeE/s1600/k%C3%A1llay_mikl%C3%B3s.jpg" /></a></div>
Báró, altorjai (Sepsikőröspatak, 1889. nov. 6. - Róma, 1969. febr. 2.) diplomata. 1935-től a külügyminiszter állandó helyettese, 1939-től 1944-ig vatikáni követ. Aktívan támogatta Kállay Miklós miniszterelnök kiugrási politikáját. Magyarország német megszállása elleni tiltakozásul lemondott tisztéről, a Követi Bizottság tagja lett.
asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-89964721676983098292013-06-15T05:22:00.000-07:002013-06-15T05:22:52.652-07:00Alekszej Inokentyevics Antonov<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-YGbwVqgCyA0/Ubxckyd28PI/AAAAAAAAA5c/oI1abxTRDBo/s1600/antonov.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="284" src="http://4.bp.blogspot.com/-YGbwVqgCyA0/Ubxckyd28PI/AAAAAAAAA5c/oI1abxTRDBo/s320/antonov.jpg" width="320" /></a></div>
Született: Grodno, 1896. szept. 15. -Meghalt: Moszkva, 1962. jún. 18<br />
Szovjet hadseregtábornok a szovjet Vörös Hadsereg Vezérkarának főnöke. 1919-től szolgál a Vörös Hadseregben. 1938-1940 között a Frunze Akadémai tanára. A Szovjetunió elleni támadás idején a kijevi katonai körzet, majd a Déli, az Észak-kaukázusi, a Kaukázusontúli F törzsfőnöke. 1942. decembertől 1945. februárig a szovjet vezérkar főnökének első helyettese, 1943. májusig egyben a hadműveleti osztály vezetője is. 1945. februártól 1946. februárig a vezérkar főnöke. Részt vesz a jaltai konferencián. 1946-1948 között ismét a vezérkar főnökének első helyettese. 1955-től a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek törzsfőnöke.
asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-82499149152927193102013-05-26T05:13:00.000-07:002013-05-26T05:13:47.773-07:00Ion Antonescu<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-66kLIW5MJKA/UaH8baaAm3I/AAAAAAAAA4s/793kZ5YRo_U/s1600/Maresalul_Ion_Antonescu.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://3.bp.blogspot.com/-66kLIW5MJKA/UaH8baaAm3I/AAAAAAAAA4s/793kZ5YRo_U/s320/Maresalul_Ion_Antonescu.jpg" width="320" /></a></div>
Antonescu, Ion
(Pitesti, 1882. jún. 15. - Jilava, 1946. júl. 1.) román marsall, jobboldali politikus, diktátor. 1934-től vezérkari főnök, később londoni katonai attasé. 1937. dec. 29-től 1938. márc. 30-ig hadügyminiszter. 1940. szept. 4-én II. Károly miniszterelnökké nevezi ki Antonescut, másnap királyi dekrétumban teljhatalmat ad neki. Szept. 6-án Antonescu lemondatja a királyt fia, I. Mihály javára. Szept. 8-án egyesíti a miniszterelnöki és a hadsereg-parancsnoki funkciót. A Vasgárdára támaszkodva alakít kormányt.
Szept. 15-én Romániát fasiszta jellegű „nemzeti-legionárius államnak" deklarálják, amelynek élén (szept. 8. óta) államvezetőként (Conducător) Antonescu áll. 1940. nov. 23-án aláírja a Háromhatalmi Egyezményt. A Vasgárda 1941. jan. 20-án kitört lázadását leveri, ezzel Románia megszűnik legionárius állam lenni. 1941. jún. 12-én megállapodik Hitlerrel Románia Szovjetunió elleni háborúban való részvételéről, amelybe Németország után a legnagyobb haderőt küldi. 1944. aug. 23-án, Románia átállása során I. Mihály utasítására Sănătescu vezérezredes emberei letartóztatják, majd a Román Kommunista Párt őrzi. 31-én Sztálin parancsára az 53. hadsereg politikai osztálya felkutatja és átveszi. Szeptembertől Moszkvában védőőrizetben van. 1946. februárban kiadják a román hatóságoknak. 1946. ápr.- májusban a román Legfelsőbb Állambiztonsági Bizottság Katonai Tanácsa halálra ítéli, mint háborús bűnöst kivégzik.asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4113163535845622732.post-34473676997107288602013-05-01T03:19:00.000-07:002013-05-01T03:19:31.001-07:00Antiszemitizmus<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-XTXqHt0NMjU/UYDsJ5xqViI/AAAAAAAAA2w/vz5dcGi7qEs/s1600/NaziPropaganda.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="301" src="http://3.bp.blogspot.com/-XTXqHt0NMjU/UYDsJ5xqViI/AAAAAAAAA2w/vz5dcGi7qEs/s320/NaziPropaganda.jpg" width="320" /></a></div>
Az 1870-es évek végétől először Németországban, majd más országokban is elterjedt fogalom a zsidósággal szemben vallási, faji, gazdasági és egyéb okokból kialakult ellenszenv, gyűlölet kifejezésére. Az antiszemitizmus az arabokra nem vonatkozik, noha azok is sémiták. A vallási alapú antiszemitizmus a felvilágosodás korában világi elemekkel, a XIX. század második felétől áltudományos, rasszista, „fajvédő" gondolatokkal társult. Az I. világháború után ->Hitlerhez hasonlóan világszerte milliók hitték, hogy a zsidók veszélyes, asszimilálhatatlan, világuralomra törő, egységes fajt alkotnak. Az antiszemiták a zsidókat tették felelőssé a háborúkért, a forradalmakért, az inflációért stb. Az antiszemiták szerint a zsidók, kihasználva az emancipációt, jogtalan és aljas módszerekkel meghódították a gazdaság, a kultúra kulcspozícióit, eltávolításuk ezekből, illetve az adott ország területéről „nemzetvédelmi", illetve „fajvédelmi" szempontból jogos.asushttp://www.blogger.com/profile/11764421546273427850noreply@blogger.com0