Andorka Rezső Rudolf

Andorka Rezső Rudolf  (1927-ig Fleischacker) vitéz, doktor (Sopron, 1891. nov. 8. - Budapest, 1961. márc. 30.) gyalogsági tiszt, vezérőrnagy. 1927. dec. 14-től 1931. ápr. 15-ig varsói katonai attasé. Máj. 1-től 1934. máj. 1-ig a Honvédelmi Minisztérium VI. csoportfőnök (Honvéd Vezérkar főnöke) szárnysegéde, ettől 1936. aug. 1-ig a Honvédelmi Minisztérium VI-2. osztály vezetőjének helyettese, majd a Honvédelmi Minisztérium Elnökség „B" osztály vezetője. 1937. aug. 1-től 1939. máj. 5-ig Honvédelmi Minisztérium VI-2. osztály, illetve 2. vezérkari főnök osztály vezető (hírszerzés és elhárítás). E minőségében részt vesz az első bécsi döntést megelőző komáromi tárgyalásokon, illetve egyik szervezője a Rongyosgárda harcainak, és egyik előkészítője Kárpátalja visszacsatolásának. 1939. máj. 8-tól a Magyar Királyság első madridi követe Franco caudillo (vezér) mellett, egyben szolgálaton kívüli tábornok. 1941-ben Stokrer német követ nyomására visszahívják. A Bethlen István körül tömörült németellenes, angolbarát politikusok, publicisták, követek csoportjának aktív tagja. 1944. márc. 22-én a németek az ellenálláshoz fűződő viszonya miatt letartóztatják, a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolják. Hazatér, 1949-ben internálják. 1953-ban háborús bűnösként elítélik. Ítéletét a Legfelsőbb Bíróság 1956. decemberben megsemmisíti.

Amerikai légierő Magyarországon

Az USAAF hadászati repülő alakulatainak támadó tevékenysége Magyarország és a magyarországi német érdekeltségek ellen a II. világháború idején.
Az USA hadba lépését követően, 1941. dec. 22-én a washigtoni konferencián hangolták össze az amerikai és brit hadászati és hadműveleti bombázások elgondolását. A „WPD-42" fedőnevű hadműveleti terv a célokat fontossági sorrendben határozta meg:
1. repülőgép összeszerelő gyárak,
2. repülőgépmotor-gyárak,
3. tengeralattjáró-támaszpontok és -gyárak,
4. vasúti, közlekedési hálózat, kőolaj-, alumínium- és gumiipar.

A CBO-terv életbe léptetését követően Észak-Afrikában, majd Dél-Olaszországban megszervezték a „légi második frontot". 1943. nov. 1-én az Alpoktól keletre eső célok rombolására megalakították a 15. amerikai légi hadsereget (15. AAF). 1943. aug. 13-án a bécsújhelyi repülőgépgyárat támadva, először repültek át Magyarország légterén. A 15. AAF 1943. nov. és 1944. jan. között áttelepült Dél-Olaszországba, Bari-Foggia térségébe, ahonnan Magyarország egész területét elérték. A légitámadások Magyarország ellen 1944. áprilistól 1945. márciusig tartottak. Két esetben az ingabombázások alkalmával a 8. AAF gépei is támadtak magyar célokat.
A 15. AAF szervezete:
Bombázóerők:
5. Bomber Wing (BW, bombázó wing, nincs magyar megfelelője), állományába tartozott a 2., 97., 99., 301., 463., 483. Bomber Group (BG, bombázócsoport, nincs magyar megfelelője, fordítják ezrednek, osztálynak is). Az 5. BW B-17, a többi wing B-24 nehézbombázóval repült. Ezek: 47. BW (98., 376., 449., 540. BG), 49. BW (461., 484., 451. BG), 55. BW (460., 464., 465., 485. BG) és 304. BW (454., 455., 456., 459. BG).
Vadászerők:
306. Fighter Wing (FW, vadászwing, nincs magyar megfelelője), állományába tartozott az 1., 14., 82. Fighter Group (FG, vadászcsoport, nincs magyar megfelelője, fordítják ezrednek, osztálynak is). Gépállománya P-38 vadászrepülőgép volt. A 31., 52., 325., 332. FG 1944. ápr.- májusig Spitfire, P-39 és P-47, ezek kivonása után P-51 gépekkel repült. A 332. FG kötelékébe tartozó 99. Fighter Squadron (FS, vadászszázad) volt a 15. AAF egyetlen olyan vadászköteléke, amelynek teljes állománya fekete bőrű volt. A többi kötelékben csak fehérek szolgáltak.
Felderítők:
90. Photo Wing. Géptípusok: P-38, F-5, B-24. Egy BW 2-5 (általában 4) BG-ből, egy BG 4 BS-ból (Bomber Squadron, bombázószázad), egy BS 19-20 gépből állt. A FW állományát esetenként határozták meg. Egy FG általában 3 FS-ból, egy FS 25-29 gépből állt.

 A fenti állomány a szervezetszerű mennyiséget jelöli, a valóságban a veszteségek miatt lényegesen kevesebb repült. 1943. nov. elején 3 624 tiszt, 16 875 legénység és 931 db bevethető repülőgép képezte a 15. AAF állományát, ez 1944 nyarán közel kétszeresére nőtt. Amerikai adatok szerint Magyarország 1944-es területére 3 048 darab B-17 és 6 371 darab B-24 bevetésével, illetve nem pontosítható vadászbombázó támadásokkal 26 442 tonna (±1,5 %) bombát dobtak le. Legalább 365 darab vadász és bombázó-repülőgép zuhant le Magyarországon, a repülő személyzet vesztesége több mint 2 000 fő volt, ebből körülbelül 660 hősi halott. Ezt a 15. AAF az 1937-es határokon belül jelentette, a Magyarország 1941-1945 közötti területére értendő veszteség így ennél nagyobb volt, de a szomszédos államok területére eső hányada azonosíthatatlan.