2011. december 22., csütörtök

Állambiztonsági Rendészet

Az 1944. márc. 28-án kelt 119/1944. VI. res. számú belügyminiszteri rendelettel, Hain Péter vezetésével létesített országos hatáskörű politikai nyomozó szervezet. Tevékenysége miatt a magyar közvélemény „magyar Gestapónak" nevezte. A négy osztályból álló szervezet fő feladatai közé tartozott az antifasiszta szabotázscselekmények nyomozása, a baloldali mozgalmak elhárítása, a zsidó vagyonok felkutatása, elkobzása és „biztosítása". Az Állambiztonsági Rendészet detektívjei a német biztonsági szervekkel együttműködve emberek százait tartóztatták le, kínozták meg. Egy részüket bírósági eljárás nélkül kivégezték, a többieket bebörtönözték vagy deportálták. Sikkasztásaik és egyéb bűncselekményeik miatt az 1944. jún. 9-én kelt 4213/1944. eln. számú belügyminiszteri rendelettel az Állambiztonsági Rendészetet feloszlatták, de vezetői ellen nem indítottak eljárást. A nyilas hatalomátvétel után két nappal Hain Péter újjászervezte az Állambiztonsági Rendészetet. A szervezet tagjainak többsége a visszavonuló német csapatokkal a bajorországi Ramsdorfba menekült, de néhány titkos ügynökük még több mint egy évig szabotázs- és kémakciókat hajtott végre.

2011. december 2., péntek

Alantostiszti tanfolyam

Tartalékos tisztek átképzése hivatásos állományba vétel céljából. A tartalékos tiszti karnak mindkét világháború folyamán fontos szerep jutott, hiszen a szakaszparancsnoki (alantostiszti) helyek zömét ők töltötték be, miután a hivatásos tisztképzés Magyarországon nem pótolhatta az egyre súlyosabb tiszthiányt. A tartalékos tisztképzés korántsem fejeződött be a tényleges szolgálati idő leteltével, időről időre egyhónapos gyakorlatokon gondoskodtak megfelelő továbbképzésükről. Így olyan, jól alkalmazható tartalékos tisztikar alakult ki, melyre a hivatásos tisztek létszámának növelésekor is számíthattak. A Huba-hadrend keretében felállított alakulatoknál a békebeosztások betöltésének egyik leggyorsabb módja a tartalékos tisztek ténylegesítése (hivatásos állományba vétele) volt. Ezeknek egyéves tanfolyam elvégzésével kellett bizonyítaniuk, hogy alkalmasak a hivatásos tiszti pályára. Ezt a célt szolgálta az 1937 őszére meghirdetett alantostiszti tanfolyam, amelyet a gyalogos, lovas és tüzér fegyvernembeliek, valamint csendőrök részére a Ludovika Akadémia I. főcsoportnál, a műszaki, híradó, folyamőr és repülő fegyvernembeliek részére a II. főcsoportnál szándékoztak felállítani. Az első felhívás alapján a felvételi vizsgák ugyan lezajlottak, ám Rőder Vilmos honvédelmi miniszter úgy döntött, hogy a felvettek korábbi rossz tanulmányi előmenetele miatt a tanfolyamot nem lehet elindítani. A tanfolyamot 1938-ban ismételten meghirdették, ebben az évben viszont a felvidéki bevonulás miatt tolódott el, és csak a Csendőrséghez jelentkezők kezdhették azt meg, a többiek számára a tanév kezdete 1939. februárra tolódott el. Az első alantostiszti tanfolyamot végzetteket végül hat hónapos iskola után 1939. augusztusban vették át hivatásos állományba. Az alantostiszti tanfolyamokat ezután folyamatosan szervezték. A második alantostiszti tanfolyam már egy teljes tanéven át működött, résztvevői 1940. augusztusban fejezték be tanulmányaikat. A későbbiek során a nagy számú jelentkező miatt az alantostiszti tanfolyam kiszorult az akadémiáról és fegyvernemenként került felállításra. Az elméleti időszakot Kőszegen, Pécsett, Hajmáskéren és Kassán végezték a hallgatók, a gyakorlati időszakot a gyalogos, hegyi, kerékpáros, gépkocsizó fegyvernembeliek Várpalotán a gyalogos kiképzőtáborban, a tábori tüzérek a tüzér lőiskolán Hajmáskéren., a légvédelmi tüzérek Budapesten, illetve Eszterházán, a páncélosok a páncélos lőiskolán Esztergom-táborban, a lovasok a gyalogos lőiskolán töltötték. Így is megoldhatatlannak bizonyult, hogy valamennyi jelentkezőt e tanfolyam elvégzése után ténylegesítsék. 1941 őszén több mint 700 olyan ténylegesített tisztet tartottak nyilván, aki nem végezte el az alantostiszti tanfolyamot. Ez a szám a későbbiek során sem változott lényegesen.

2011. november 12., szombat

Alakulatjelzések a magyar légierőben

A csapattesteket azonosító figurális jelképek. 1930-tól megkezdték egyes repülőszázadok jelvénnyel való ellátását a Légügyi Hivatal égisze alatt. Ezek négyzetbe foglalhatók voltak, így is maradtak fenn, körülbelül 1939-ig. Az 1933-1936 között tervezett jelvények háromszög, illetve kör alakúak voltak, 1938 után a köralak vált általánossá. A Légierő Parancsnokság 1938(?)-ban a hadijel bevezetésével egyidejűleg századjelvények tervezését rendelte el. Ez 1940-ig megtörtént. Az alakulatjelzések egyszerűsített formában a gépjárműveken, illetve épületeken is szerepeltek. 1930-tól 1945-ig 56 féle századjelvényt sikerült azonosítani. 1936-1942 között ismeretesek voltak osztály és ezredparancsnoki jelvények is, amelyek csúcsára állított háromszögben kicsinyítve alkalmazták az alárendelt századjelvényeket.

2011. október 22., szombat

A magyar Honvédség által használt aknavetők

A Honvédségben rendszeresített meredek röppályájú fegyver. Az aknavető rendeltetése, hogy a gyalogság is rendelkezzen fedezékek, terephullámok mögötti vagy fedett célok leküzdésére alkalmas fegyverrel. (Ezt a célt szolgálja a gránátvető is). Az aknavető lőtávolsága következtében a zászlóalj, illetve az ezred harcmélységével volt összhangban. Az aknavetőt taligán szállították a peremvonal közelébe, onnan a kezelők egységekre bontva vitték előre. A Honvédség első korszerű aknavetőjét 1936-ban rendszeresítették. Az 1936 M 81 mm-es aknavető nehéz gyalogsági fegyver volt. Simacsövű, elöltöltő, csak felső szögcsoporttal tüzelő fegyver. A krómnikkelacél cső hátsó része csavarmenettel a csőfarba csavarható. A talplemez négyszögű acélbádoglemez. Az elsütőkartengely-béléscsavar felett a csőfaron körív alakú kimarás van, a hátsó részében mélyebb furattal, amelybe a korai elsütést megakadályozó biztosítógomb csapszege hatol. Aknagránátjának hátsó hengeres végén van a hat vezetőszárny-párnából álló vezető-berendezés. Az alaptöltet, egyszersmind az 1-es töltet a vadásztöltényhez hasonló, csak az akna végébe van bedugva. Az aknának 5 db töltete volt. 1939-ben módosították, a korai elsütés elleni biztosítást végző biztosítógombot elhagyták. A Huba-I hadrendben gyalogezredenként beállított 1 aknavetőszázad 4 db aknavetővel, kevésnek bizonyult. A tapasztalatok alapján a 2. magyar hadsereg gyalogezredeit már 20 db 1936/39 M 81 mm-es aknavetővel szerelték fel. Az ide átcsoportosított aknavetők a többi alakulatnál hiányt okoztak. A 2. hadseregnek a németek is adtak át aknavetőket. Mivel a diósgyőri gyár (egyedül gyártott aknavetőt Magyarországon) nem tudta kielégíteni az igényeket, ezért a hadvezetés a németektől kért segítséget, akik zsákmányolt aknavetőket adtak át. Így került a Honvédséghez 150 db holland gyártású aknavető, továbbá cseh és jugoszláv aknavetők. Néhány aknavetőt (szovjet 82 mm-es) a 2. hadsereg is szerzett. Ezeknek az aknavetőknek az volt a közös tulajdonságuk, hogy belőlük kilőhető volt a magyar aknavetőgránát is. A hadvezetés a külföldi aknavetők hadrendbe állítása mellett törekedett a hazai gyártás fejlesztésére is. A diósgyőri gyár mellett, később a Magyar Acélárugyár és az EMAG is gyártotta az 1936/39 M 81 mm-es aknavetőt. Ennek eredményeként a 81 mm-es aknavetőigényt sikerült fedezni. Az 1943-ban bevezetett 12 cm-es aknavetőt szovjet mintára készítették, ez gépjármű vontatású volt. Azonban a hatalmas gépjárműhiány következtében fogatoltan (villásrúddal) szállították.

Az 1917 M aknavető technikai adatai: Űrméret: 90 mm; Csőhossz: 810 mm; Tömeg tüzelőállásban: 131,5 kg; Gránát tömege: 5,9 kg; Magassági irányzás: +45°-+75°; Oldalirányzás: 2200 vonás; Lőtávolság: 300-1175 m; Megjegyzés: Huzagolt csövű, hátultöltő, 4 egységre szedhető, Vetőágy: 600x500x115 mm;

Az 1918 M aknavető technikai adatai: Űrméret: 140 mm; Csőhossz: 1260 mm; Tömeg tüzelőállásban: 366 kg; Gránát tömege: 15 kg; Magassági irányzás: +45°-+75°; Oldalirányzás: 2400 vonás; Lőtávolság: 500-2675 m; Megjegyzés: Huzagolt csövű, hátultöltő, 4 egységre szedhető, Vetőágy: 1000x820x210 mm;

Az 1936 M aknavető technikai adatai: Űrméret: 81,4 mm; Csőhossz: 1215 mm; Tömeg tüzelőállásban: 85 kg; Gránát tömege: 4,125 kg; Magassági irányzás: +40°-+88°; Oldalirányzás: +6°-+130°; Tűzgyorsaság: 20-25 löv/perc; Lőtávolság: 50-4300 m; Megjegyzés: Simacsövű, elöltöltő, 3 egységben szállítható;

Az 1936/39 M aknavető technikai adatai: Űrméret: 81,4 mm; Csőhossz: 1215 mm; Tömeg tüzelőállásban: 85 kg; Gránát tömege: 4,125 kg; Magassági irányzás: +40°-+88°; Oldalirányzás: +6°-+130°; Tűzgyorsaság: 20-25 löv/perc; Lőtávolság: 6200 m; Megjegyzés: Simacsövű, elöltöltő, 3 egységben szállítható;

2011. október 16., vasárnap

Aggteleky Béla

(1934-ig Adamik) vitéz (Sopron, 1890. szept. 14. - Genf, 1977. aug. 4.) gyalogsági tiszt. 1936. okt. 1. és 1939. aug. 1. között Honvédelmi Minisztérium 1/a. osztály vezető, majd 1941. nov. 1-ig 1. gyalogdandár-parancsnok. 1940. júl. 1-től tábornok. 1941. nov. 1. és 1942. okt. 1. között az 1. magyar hadsereg vezérkari főnöke, majd 1943. nov. 1-ig a II. hadtest parancsnoka. 1942. okt. 1-től altábornagy. 1943. nov. 1. - 1944. aug. 1. között az I. hadtest parancsnoka, 1944. aug. 1. - okt. 16. között a III. hadtest megbízott parancsnoka. 1944. okt. 8-16. között egyben az I. hadtest megbízott parancsnoka is, mivel Bakay Szilárd altábornagy, az I. hadtest parancsnoka német elrablását követően Horthy Miklós őt bízta meg a kiugrási kísérlet katonai előkészítésével és biztosításával Budapesten. 1944. okt. 15-én beosztottai letartóztatták. 1945. febr. 1-el nyugállományba helyezték. 1948-ig szovjet hadifogságban volt. Hazatérve kitelepítették. 1956-ban Svájcba távozott.

2011. október 8., szombat

Iván Mihajlovics Afonyin

(1904-1978) szovjet tábornok. 1926-tól szolgál a Vörös Hadseregben. 1941-ben lovasezred-parancsnok, rövidesen lövészhadosztály-parancsnok. 1943 tavaszán nevezik ki 18. önálló lövészhadtest parancsnokának. Hadteste eredményesen harcol a kurszki csatában és az ukrajnai hadműveletekben. Hadtestével a 4. Ukrán Fronttól kerül a 2. Ukrán Front állományába Budapest keleti oldalán. Részt vesz az Attila-vonal áttörésében, a pesti hídfő felszámolásában. 1945. jan. 11-től a 2. Ukrán Front Budapesti Csoportjának parancsnoka vezérőrnagyi rangban. Jan. 22-én súlyosan megsebesül. Felépülése után ismét 18. hadtest parancsnokaként vesz részt a bécsi hadműveletben. Németország fegyverletétele után hadtestével a japán Kwantung Hadsereg ellen kerül bevetésre. A háború után több éven át magasabbegység-parancsnok, altábornagy rendfokozatban, majd tanár a Vezérkari Akadémián.

Adlertag - a sas napja

"a sas napja" az angliai légi csata kezdetének napja. 1940. aug. 13-án kezdte meg a német légierő két hétig tartó támadását az angol vadászrepülő erők, repülőterek és más létesítmények megsemmisítésére, a tervezett partraszállás előkészítésére és a légi fölény kivívására.

Achse-terv

"Tengely-terv" 1943. júliusban, az olasz fasiszta rendszer bukása nyomán kidolgozott és szeptemberben, az olasz fegyverszünet után megvalósított német hadműveleti terv Észak-Olaszország megszállására és az olasz hadsereg lefegyverzésére. A német csapatok elfoglalták Rómát is. A brit-amerikai-lengyel szövetségesek 1945. máj. elejéig tartó harcokba bonyolódtak (olaszországi hadműveletek), s ez kedvezőtlenül befolyásolta a magyar béketapogatódzások esélyeit is.

Acélpaktum

Németország és Olaszország katonai szövetségét rögzítő szerződés. Az Acélpaktum néven ismertté vált egyezményt 1939. máj. 22-én írta alá Berlinben Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter. A két Tengelyhatalom közötti katonai szövetség kérdése Hitler és Mussolini 1938. máj. 3-9-ei római találkozóján merült fel először. Az Acélpaktum támogatást írt elő, amennyiben valamelyik partner (akár támadóként) háborúba bonyolódik. Megtiltotta a szerződő feleknek, hogy a másik ország kormányának előzetes hozzájárulása nélkül fegyverszünetet és/vagy békét kössenek.

Abwehr

Német katonai hírszerző- és kémelhárító szolgálat. 1920-ban jött létre a Hadügyminisztérium keretében. Vezetője 1935-1944 között Wilhelm Canaris tengerészkapitány, később tengernagy. Az Abwehr 1938-tól az OKW osztályaként működött, majd 1944. febr. 19-től Hitler parancsára Himmler és az SS irányítása alá került, gyakorlatilag összeolvadt annak Biztonsági Szolgálatával, az SD-vel.

ABC-terv

"American British Conversations" 1941. márc. 27-én kötött amerikai-brit megállapodás a hadászati tevékenység összehangolására a Tengely-hatalmak ellen. Az ABC-terv alapján erőfeszítéseiket Németország ellen az Európai kontinensre összpontosították. Németország vereségéig a Távol-Keleten és a Csendes-óceán térségében védelmet terveztek („Európa először" elv). Az ABC-terv nyomán már 1941-ben megkezdték a brit repülőterek és kikötők előkészítését az amerikai katonai erők fogadására.



"A" Hadseregcsoport

"Heeresgruppe A" e néven a harmadik német hadműveleti csoport.
1944. szept. 24-én alakult az Észak-Ukrajna Hadseregcsoportból,
1945. jan. 24-ig állt fenn, amikor Közép Hadseregcsoport elnevezést kapott. Főparancsnoka 1945. jan. 17-ig Josef Harpe vezérezredes, majd Ferdinand Schörner vezérezredes volt, vezérkari főnöke Wolfdietrich Ritter von Xylander vezérőrnagy, 1944. dec. 1-től altábornagy.
Az "A" Hadseregcsoport alárendeltségében harcolt az 1. német páncéloshadseregből és az 1. magyar hadseregből alakult, Gotthard Heinrici vezérezredes vezette seregcsoport (megszervezve 1944. júl. 25-én Raus-seregcsoport néven, aug. 18-tól okt. 20-ig Heinrici-seregcsoport, majd dec. 17-1945. febr. 18. között ismét felállítva).
Az "A" Hadseregcsoport eleinte a Kárpátokban harcolt, északon a Radomig terjedő területen, és szorult vissza a Vörös Hadsereg elől nyugati irányba.