2013. március 30., szombat

Antikomintern Paktum

Antikomintern Paktum a Szovjetunió és a Komintern nemzetközi politikai tevékenységének ellensúlyozására hivatott egyezménysorozat. Németország és Japán között jött létre 1936. nov. 25-én. 1937. nov. 6-án mint eredeti aláíró csatlakozott hozzá Olaszország Az Antikomintern Paktum három részből állt: a német-japán megállapodásból és pótjegyzőkönyvből, valamint az Olaszország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvből. A német-japán szerződéshez titkos pótegyezményt csatoltak. Ez megtiltotta a szerződő feleknek, hogy politikai egyezményt kössenek a Szovjetunióval, valamint konzultációt vagy közös fellépést irányzott elő, ha valamelyik fél háborúba kerül vele. Az 1939. aug. 23-án aláírt német-szovjet szerződések gyakorlatilag hatályon kívül helyezték a titkos pótegyezményt. Kidolgozója, Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter szerint az Antikomintern Paktum jelentősége az, hogy az egység impozáns külsőségét, az emelkedő hatalmak világméretű társulását nyújtja a „korhadó demokráciák" szövetségével szemben. Bár az Antikomintern Paktum kezdetben a Szovjetunió ellen irányult, a német-szovjet viszony javulásával egyre inkább a nyugati hatalmakkal szembeni szövetséggé vált. Magyarország 1939. febr. 24-én írta alá az Antikomintern Paktumot. Ennek fejében politikai támogatást remélt Németországtól, konkrétan azt, hogy Adolf Hitler beleegyezését adja Kárpátalja visszafoglalásához. A magyar csatlakozást, amit Olaszország sürgetett, Németország annak fejében fogadta el, hogy az együtt jár a Népszövetségből történő kilépéssel. Gróf Csáky István külügyminiszter 1939. jan. 12-én jelentette be Magyarország csatlakozási szándékát. Másnap a Budapesti olasz, német és japán követ felszólította Magyarországot a belépésre. Csáky pozitív válasza következtében Magyarország tagsága jan. 13-án kész ténnyé vált, annak ellenére, hogy a szerződést csak később írták alá. Az Antikomintern Paktumhoz csatlakozott még Mandzsukuo, Spanyolország, Bulgária, Horvátország, Finnország, a japánbarát Nanking-Kína, Románia, Szlovákia és a németek megszállta Dánia.

2013. március 2., szombat

Antifasiszta táborok

A Komintern Végrehajtó Bizottság Hadifogoly Bizottsága által hadifoglyok számára szervezett antifasiszta oktatási intézmények. (Jellegükről lásd a Krasznogorszki antifasiszta tábor bejegyzésnél.) A krasznogorszkihoz hasonló céllal, de rövidebb tanulóidővel antifasiszta iskola, illetve tanfolyam működött a 153. szovjet nyizsnij-tagili, a 165. szovjet juzsai (tolicai) hadifogolytáborokban. Antifasiszta táborok a front mögötti területeken a 2., 3., 4. Ukrán Front politikai osztályai szervezésében működtek: zbarazsi, dolinai, sztanyiszlavi, sztriji, szambor-i, sanok-i antifasiszta iskola. Az antifasiszta táborokban képzésben részesült magyar katonák és munkaszolgálatosok száma több mint 1 000 fő volt.