Baky László

Baky László vitéz (Budapest, 1898. szept. 13. - Budapest, 1946. márc. 29.) csendőr tiszt, politikus. Az I. világháborúban honvédtiszt, majd a szegedi Nemzeti Hadsereg tagja. 1921-ben részt vesz a nyugat-magyarországi felkelésben. 1938-ig a Csendőrségben szolgál, őrnagyként vonul nyugdíjba, hogy politikai tevékenységet folytathasson. 1939-től országgyűlési képviselő. 1940. szeptemberig a gróf Pálffy Fidél vezette Egyesült Magyar Nemzetiszocialista Párt, majd annak a Nyilaskeresztes Párttal történt fúziója után a Szálasi-párt tagja. 1941. szept. 18-án Pálffyval és Ruszkay Jenővel ismét létrehozza a Magyar Nemzetiszocialista Pártot. Az SD ügynökeként (ez erősen gyanítható, de nem tekinthető bizonyítottnak) rendszeresen jelentéseket küld a magyar viszonyokról. A Sztójay-kormány Belügyminisztériumának politikai államtitkára. E minőségében egyik szervezője a magyarországi zsidók deportálásának, egyidejűleg a végrehajtó rendőr és csendőr karhatalom irányítója. A nyilas hatalomátvétel után a Nemzetvezető Munkatörzsében a Nemzetbiztonsági Iroda vezetője. 1946-ban a népbíróság háborús bűnösként halálra ítéli; kivégzik.

Bakay Szilárd

Bakay Szilárd (1896-ig Bakalovich) (Budapest, 1892. szept. 8. - Sopron, 1947. márc. 17.) gyalogsági tiszt. 1933. ápr. 1. - szept. 15. között Belgrádban belgrádi és athéni katonai attasé; Jugoszlávia kiutasította. 1934. jan. 1-1939. máj. 1. között katonai attasé Szófiában. 1939. aug. 1-től 17. gyalogdandár illetve könnyűhadosztály-parancsnok. 1940. júl. 1-től tábornok. 1942. aug. 1-től a Keleti Megszálló Csoport parancsnoka. 1943. okt. 1-től altábornagy 1943. máj. 15-től III. hadtest parancsnok. 1944. júl. 1-től a Legfelsőbb Honvéd Törvényszék elnöke. 1944. aug. 1-től okt. 16-ig I. hadtest parancsnok. A kiugrási kísérlet kulcsfigurája, ezért a németek okt. 8-án elrabolták és Mauthausenbe hurcolták. 1945. jan. 18-án „hűtlenség" címén lefokozták. 1945. máj. 5-én szabadul, hazatér. A Honvédelmi Minisztérium állandó igazolóbizottsága aug. 2-án „rendfokozatától közigazgatási úton történő elbocsátásra„ ítéli. A népbíróság ezt megváltoztatva nov. 8-án „igazolt"-nak nyilvánítja. 1946. ápr. 11-én a szovjet hatóságok elhurcolják, majd háborús bűnösség vádjával kivégzik. Az orosz hatóságok 1991. okt. 18-án rehabilitálták. 1992-ben posztumusz vezérezredessé nevezték ki.

Bakách-Bessenyey György

Bakách-Bessenyey György báró szentgyörgy-völgyi és galántai (Budapest, 1892. ápr. 14. - New York, 1959. febr. 19.) diplomata. 1920-tól a Külügyminisztérium tisztviselője, 1934-1938 között a politikai osztály vezetője. 1938-tól belgrádi, 1941-től vichyi, 1943-tól berni magyar követ. Kállay Miklós miniszterelnök megbízásából a háborúból történő kiugrás előkészítésén munkálkodott, részt vett a béketapogatódzások vitelében. Magyarország német megszállása után lemondott tisztéről, de a svájci fővárosban maradt. Onnan ismételten sürgette a magyar politikai vezetést és személyesen Horthy Miklós kormányzót, hogy gyorsítsák meg a fegyverszünet előkészületeit. Részt vett a Követi Bizottság munkájában. 1944. aug. végétől Lakatos Géza miniszterelnök felkérésére, Horthy beleegyezésével részt vett a kiugrási kísérlet diplomáciai előkészítésében az angolszász hatalmak felé. 1945 után aktív politikai tevékenységet fejtett ki az emigrációban.

Bajnóczy József

Bajnóczy József vitéz nemes dési (Szinérváralja, 1888. febr. 27. - Pilismarót, 1977. jún. 12.) gyalogsági tiszt. 1919. áprilistól a Tanácsköztársaság, 1919. aug. - 1920. máj. között a Honvédelmi Minisztérium katonai megbízottja Prágában, 1923. februárig katonai szakelőadó a magyar követségen, majd 1923. szept. és 1924 nyara között Szófiában. 1931. máj. 1-től 1933. máj. 1-ig Honvédelmi Minisztérium VI-3. osztály (3. vezérkari főnök) vezető, 1936. máj. 1-ig Honvédelmi Minisztérium VI-1. osztály (1. vezérkari főnök) vezető, majd 6. vegyesdandár 2., illetve 3. gyalogsági parancsnok. 1937. máj. 1-től tábornok. 1938. aug. 1-től törzstiszti tanfolyam-parancsnok. 1939. aug. 1-től VI. hadtest parancsnok. 1940. máj. 1-től altábornagy 1941. nov. 1. és 1944. ápr. 19. között a Honvéd Vezérkar főnöke helyettese. 1942. ápr. 1-től vezérezredes 1942. dec. 17-től magyar királyi titkos tanácsos. 1944. jún. 19-ével nyugállományba helyezik. A Szombathelyi Ferenc és társai ellen 1944. okt. 11-12-én lefolytatott per másodrendű vádlottja. A Honvédelmi Minisztérium állandó igazolóbizottság 1946. márc. 28-án igazolta.

Bajcsy-Zsilinszky Endre

(Szarvas, 1886. jún. 6. - Sopronkőhida, 1944. dec. 24.) Publicista, politikus, országgyűlési képviselő. Az antifasiszta ellenállás vezető személyisége, mártírja. Jogász, majd közigazgatási pályára lép. Az I. világháborúban huszár főhadnagy. 1919-től a nacionalista, jobboldali politikát támogatja, majd a demokratikus ellenzékhez csatlakozik. A Független Magyarország, majd a Szabad Szó főszerkesztője. Bárdossy Lászlóhoz intézett memorandumában, 1941 őszi képviselőházi beszédeiben fellép a hadba lépés, a német szövetség ellen. Aláírja a Magyar Történelmi Emlékbizottság felhívását. Többször fordul Horthyhoz, vezető politikusokhoz, a Honvéd Vezérkar főnökéhez. Az olasz kiugrás után a háborúból való kiválást követeli. 1944. márc. 19-én a Gestapo embereivel tűzharcot vív, megsebesül, a fogságban öngyilkossággal próbálkozik. Okt. 11-én átadják a magyar hatóságoknak, majd kiszabadul. Kláraházi rejtekéről barátai kérésére nov. 5-én Budapestre jön, s átveszi a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága vezetését. Nov. 23-án éjjel letartóztatják. A dec. 6-8-ai tárgyaláson ügyét elkülönítik, mint országgyűlési képviselőjét. Sopronkőhidára viszik, ahol a hadbíróság dec. 23-ai ítélete alapján kivégzik.

Bagoly-lokátor

Bagoly-lokátor éjszakai vadászirányító-lokátor a német Würzburg-Reise-lokátor magyar megfelelője. A VFL (Vadász Földi Lokátor) kategóriájú, LRB/V jelű, fix telepítésű műszerből minden Sas lokátor mellé 2 darabot szántak. A 8 tonna tömegű, 7,5 méter széles rácsantennával szerelt, 40-70 km hatósugarú Bagoly-lokátor egyik példánya a saját vadászgépet, a másik az ellenséges célt követte. A német kiértékelő asztal (Seeburg Tisch) nélkül nem volt alkalmazható. 1944 elején 2 kísérleti darab készült (valószínűleg nem használták). Márc.- májusban 3 darab, szept.- decemberben 4 darab átadását tervezték, de fejlesztése áprilistól megszűnt.

Pietro Badoglio

Badoglio, Pietro (Grazzano Montferrato, 1871. szept. 28. - Grazzano Badoglio, 1956. nov. 1.) olasz marsall, politikus. 1924-től magas katonai és politikai tisztséget töltött be a fasiszta rendszerben. 1920-1928 és 1933-1940 között a Vezérkar főnöke, de a görögországi hadjárat kudarca miatt 1940. dec. 6-án Mussolini leváltja. A király 1943. júl. 25-én, Mussolini bukása után miniszterelnökké nevezte ki. Badoglio kormánya írta alá 1943. szept. 3-án az olasz fegyverszünetet és üzent hadat okt. 13-án Németországnak. Badoglio 1944. jún. 9-én mondott le, az új kormányt Ivanoe Bonomi alakította meg. Magyarországon „Bádog Leó" volt a beceneve.