Bakách-Bessenyey György

Bakách-Bessenyey György báró szentgyörgy-völgyi és galántai (Budapest, 1892. ápr. 14. - New York, 1959. febr. 19.) diplomata. 1920-tól a Külügyminisztérium tisztviselője, 1934-1938 között a politikai osztály vezetője. 1938-tól belgrádi, 1941-től vichyi, 1943-tól berni magyar követ. Kállay Miklós miniszterelnök megbízásából a háborúból történő kiugrás előkészítésén munkálkodott, részt vett a béketapogatódzások vitelében. Magyarország német megszállása után lemondott tisztéről, de a svájci fővárosban maradt. Onnan ismételten sürgette a magyar politikai vezetést és személyesen Horthy Miklós kormányzót, hogy gyorsítsák meg a fegyverszünet előkészületeit. Részt vett a Követi Bizottság munkájában. 1944. aug. végétől Lakatos Géza miniszterelnök felkérésére, Horthy beleegyezésével részt vett a kiugrási kísérlet diplomáciai előkészítésében az angolszász hatalmak felé. 1945 után aktív politikai tevékenységet fejtett ki az emigrációban.

Apor Gábor

Báró, altorjai (Sepsikőröspatak, 1889. nov. 6. - Róma, 1969. febr. 2.) diplomata. 1935-től a külügyminiszter állandó helyettese, 1939-től 1944-ig vatikáni követ. Aktívan támogatta Kállay Miklós miniszterelnök kiugrási politikáját. Magyarország német megszállása elleni tiltakozásul lemondott tisztéről, a Követi Bizottság tagja lett.

Angolbarát magyar politikusok csoportja

A nyugati hatalmakkal való kapcsolat fenntartását és erősítését szorgalmazó személyiségek köre Magyarországon a II. világháború idején:
 Az Anschluss után formálódott gróf Bethlen István és Chorin Ferenc, a nagyiparos-bankár érdekeltség egyik legjelentősebb, politikailag aktív képviselője körül. Az angolbarát magyar politikusok csoportjába sorolható a legitimista báró Sigray Antal, a polgári liberális és demokrata Rassay Károly és Vázsonyi Vilmos, a szociáldemokrata Peyer Károly és irányzata, a kisgazda Bajcsy-Zsilinszky Endre, a kormányzat sáncain belül gróf Teleki Pál és Kállay Miklós miniszterelnök, Keresztes-Fischer Ferenc, Ghyczy Jenő és Varga József miniszterek, továbbá számos Külügyminisztériumi főtisztviselő és diplomata, köztük báró Apor Gábor, Barcza György, Szegedy-Maszák Aladár és Ullein-Reviczky Antal. A kormányzóságról is többen kapcsolatban álltak az angolbarát magyar politikusok csoportjával, így Horthy István és ifj. Horthy Miklós is. Gyenge volt viszont az angolbarát magyar politikusok csoportja befolyása a katonai elit köreiben, csupán Kádár Gyula és Náday István szimpatizált céljaival. Az angolbarát magyar politikusok csoportja nézeteit összegezte egy, az amerikai Külügyminisztériumhoz 1941. szeptemberben eljuttatott emlékirat, amely szerint a magyar nemzet többsége ellenzi Magyarország bekapcsolódását a Szovjetunió ellen vívott háborúba, nem hisz a német haderő legyőzhetetlenségében, az angolszász hatalmak egyesített erővel képesek Németország legyőzésére, ennek következtében ők fogják megalkotni a békefeltételeket, amiből az következik, hogy elősegítik (a térségben) a demokrácia kibontakozását, egyben megakadályozzák a kommunizmus térhódítását. Az emlékirat hangsúlyozza, hogy Magyarország jelenlegi szomszédai közül (Lengyelországot nem számítva) a Szovjetunió az egyetlen, amely nem ragadott el magyar területeket, de természetes határának ismerte el a Kárpátokat. Élesen bírálva a magyar külpolitikát kiemeli, hogy következetesen ellen kellett volna állni a német befolyás erősödésnek, még a megszállás kockázatát is vállalva. Az óhajtott nemzeti célokat abban jelölték meg, hogy kivonják a magyar haderőt a keleti hadszíntérről, hogy az a háború végén érintetlenül álljon rendelkezésre, hogy elkerüljék az angolszász hatalmakkal való ellenséges harccselekményeket, továbbá elő kell készíteni egy angolbarát kormány megalakítását. Az Apponyi Albert Társaság novemberben a Budapesti amerikai követnek átadott nyilatkozatában üdvözölte az Atlanti Chartát, de leszögezte, hogy „A független Nagy-Magyarország a biztosítéka a szabad népek Európájának és őrzője a demokratikus evolúciónak. A nemzeti, haladókonzervatív Magyarország [...] mindig a nyugat felé tekint és azonosítja magát a szabadság ideológiájával." A Társaság névsorában szerepelt többek között az angolbarát magyar politikusok csoportjához tartozó Bethlenen, Sigrayn és Chorinon kívül gróf Apponyi György, gróf Esterházy Móric, báró Perényi Zsigmond, Baranyai Lipót és Szekfű Gyula.