ansaldo

Ansaldo kis harckocsi az 1930-as évek elején a FIAT-cég által kifejlesztett olasz páncélozott harcjármű. Hivatalos jelzése: CV-33, ill. CV-35 (CV; Carro Veloce, gyors kocsi). A 3,2 tonnás, forgótorony nélküli kis harckocsi fegyverzete egy ikergéppuska volt, amelyet a vezető mellett ülő parancsnok kezelt. A vékony páncélzatú, könnyű fegyverzetű kis harckocsi csak felderítő, biztosító és összekötő feladatokra volt alkalmas. A Honvédelmi Minisztérium 1934-ben 150 Ansaldot rendelt fegyverzet nélkül, amelyek 1935. szept. - 1936. dec. között érkeztek meg Magyarországra, ahol magyar szerkesztésű Gebauer géppuskákat építettek be. 1938-tól az Ansaldok a gyorscsapatok páncélos-zászlóaljainak állományába kerültek. Még részt vettek a Szovjetunió elleni hadjáratban, de súlyos veszteségeik és elavultságuk miatt 1941. szeptemberben kivonták őket a harci állományból. A megmaradt Ansaldokból 10-10-et átadtak a Csendőrségnek, és a Rendőrségnek, továbbá 10 a horvát fegyveres erőkhöz került. A többi oktató lánctalpasként fejezte be pályafutását.
Ansaldo olasz kis harckocsi technikai adatai: Tömeg: 3,2 t; Motor: 43 LE; Sebesség: 42 km/ó; Hatótáv: 150 km; Páncélzat: 6-13,5 mm; Fegyverzet: 2x8 mm-es géppuska; Személyzet: 2 fő;

Amerikai légierő Magyarországon

Az USAAF hadászati repülő alakulatainak támadó tevékenysége Magyarország és a magyarországi német érdekeltségek ellen a II. világháború idején.
Az USA hadba lépését követően, 1941. dec. 22-én a washigtoni konferencián hangolták össze az amerikai és brit hadászati és hadműveleti bombázások elgondolását. A „WPD-42" fedőnevű hadműveleti terv a célokat fontossági sorrendben határozta meg:
1. repülőgép összeszerelő gyárak,
2. repülőgépmotor-gyárak,
3. tengeralattjáró-támaszpontok és -gyárak,
4. vasúti, közlekedési hálózat, kőolaj-, alumínium- és gumiipar.

A CBO-terv életbe léptetését követően Észak-Afrikában, majd Dél-Olaszországban megszervezték a „légi második frontot". 1943. nov. 1-én az Alpoktól keletre eső célok rombolására megalakították a 15. amerikai légi hadsereget (15. AAF). 1943. aug. 13-án a bécsújhelyi repülőgépgyárat támadva, először repültek át Magyarország légterén. A 15. AAF 1943. nov. és 1944. jan. között áttelepült Dél-Olaszországba, Bari-Foggia térségébe, ahonnan Magyarország egész területét elérték. A légitámadások Magyarország ellen 1944. áprilistól 1945. márciusig tartottak. Két esetben az ingabombázások alkalmával a 8. AAF gépei is támadtak magyar célokat.
A 15. AAF szervezete:
Bombázóerők:
5. Bomber Wing (BW, bombázó wing, nincs magyar megfelelője), állományába tartozott a 2., 97., 99., 301., 463., 483. Bomber Group (BG, bombázócsoport, nincs magyar megfelelője, fordítják ezrednek, osztálynak is). Az 5. BW B-17, a többi wing B-24 nehézbombázóval repült. Ezek: 47. BW (98., 376., 449., 540. BG), 49. BW (461., 484., 451. BG), 55. BW (460., 464., 465., 485. BG) és 304. BW (454., 455., 456., 459. BG).
Vadászerők:
306. Fighter Wing (FW, vadászwing, nincs magyar megfelelője), állományába tartozott az 1., 14., 82. Fighter Group (FG, vadászcsoport, nincs magyar megfelelője, fordítják ezrednek, osztálynak is). Gépállománya P-38 vadászrepülőgép volt. A 31., 52., 325., 332. FG 1944. ápr.- májusig Spitfire, P-39 és P-47, ezek kivonása után P-51 gépekkel repült. A 332. FG kötelékébe tartozó 99. Fighter Squadron (FS, vadászszázad) volt a 15. AAF egyetlen olyan vadászköteléke, amelynek teljes állománya fekete bőrű volt. A többi kötelékben csak fehérek szolgáltak.
Felderítők:
90. Photo Wing. Géptípusok: P-38, F-5, B-24. Egy BW 2-5 (általában 4) BG-ből, egy BG 4 BS-ból (Bomber Squadron, bombázószázad), egy BS 19-20 gépből állt. A FW állományát esetenként határozták meg. Egy FG általában 3 FS-ból, egy FS 25-29 gépből állt.

 A fenti állomány a szervezetszerű mennyiséget jelöli, a valóságban a veszteségek miatt lényegesen kevesebb repült. 1943. nov. elején 3 624 tiszt, 16 875 legénység és 931 db bevethető repülőgép képezte a 15. AAF állományát, ez 1944 nyarán közel kétszeresére nőtt. Amerikai adatok szerint Magyarország 1944-es területére 3 048 darab B-17 és 6 371 darab B-24 bevetésével, illetve nem pontosítható vadászbombázó támadásokkal 26 442 tonna (±1,5 %) bombát dobtak le. Legalább 365 darab vadász és bombázó-repülőgép zuhant le Magyarországon, a repülő személyzet vesztesége több mint 2 000 fő volt, ebből körülbelül 660 hősi halott. Ezt a 15. AAF az 1937-es határokon belül jelentette, a Magyarország 1941-1945 közötti területére értendő veszteség így ennél nagyobb volt, de a szomszédos államok területére eső hányada azonosíthatatlan.