átvonulás elutasítás (1939)

A német és szlovák csapatszállítások engedélyezésének megtagadása magyar felségterületen az 1939. évi német-lengyel háború idején. A magyar kormány 1939. szept. 10-én utasította el Ribbentrop német külügyminiszter szept. 9-ei kérését arról, hogy Magyarország bocsássa a németek rendelkezésére Lengyelországba irányuló csapatszállításaihoz a Kassa ‹Kosice› - Nagyszalánc ‹Slanec› vasútvonal magyar területen futó néhány kilóméteres szakaszát (a szlovák vasúthálózat az első bécsi döntés óta nem volt összefüggő). A magyar politikai vezetés nem kívánt a nyugati hatalmakkal konfliktusba keveredni, illetve jó kapcsolatokat ápolt Lengyelországgal, ezért adta ezt a választ. Ennek ellenére szept. 11-én a kormány engedélyezte, hogy e vasútvonalon zárt vagonokban, német kísérő személyzet nélkül hadianyagot szállítsanak a Lengyelországban harcoló német alakulatoknak. A német kérésnek elsősorban politikai célja volt, a Lengyelország elleni villámháború második hetében katonai szükségszerűség már nem indokolta ezt. Szept. 11-én a szlovák kormány is kérte a kassai vasútvonal használatát csapatszállításra, amit a kormány szintén elutasított.

Acélpaktum

Németország és Olaszország katonai szövetségét rögzítő szerződés. Az Acélpaktum néven ismertté vált egyezményt 1939. máj. 22-én írta alá Berlinben Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter. A két Tengelyhatalom közötti katonai szövetség kérdése Hitler és Mussolini 1938. máj. 3-9-ei római találkozóján merült fel először. Az Acélpaktum támogatást írt elő, amennyiben valamelyik partner (akár támadóként) háborúba bonyolódik. Megtiltotta a szerződő feleknek, hogy a másik ország kormányának előzetes hozzájárulása nélkül fegyverszünetet és/vagy békét kössenek.