Antibolsevista Ifjúsági Tábor

Az Antibolsevista Ifjúsági Tábor szélsőjobboldali, a Magyar Megújulás Pártjához kapcsolódó szervezet. 1944. márc. 27-én alakult, célja az „ifjúság világnézeti nevelése a bolsevizmussal és a belső ellenséggel való szembeszállásra". Vezetője Pádár Károly volt. Csekély tagsága a Turul nevű egyetemista szervezetből és a korábbi Nemzeti Front nevű nyilaspárt maradványaiból toborzódott.

Antal István

Antal István Dr. (Kenderes, 1896. febr. 18. - Budapest, 1974. szept. 5.) jogász, politikus. Az 1920-as években Gömbös Gyula bizalmas híve, fajvédő pártjának aktív tagja, a Szózat című jobboldali irányzatú lap vezércikkírója. 1932-ben a Gömbös-kormány 95 pontos Nemzeti Munkatervének egyik kimunkálója. 1932-1935 között a Miniszterelnökségi Sajtószolgálat vezetője, 1935-1936 és 1938-1942 között igazságügyi államtitkár. 1935-1944 között kormánypárti képviselő. 1942. ápr. 17-től 1944. márc. 22-ig a Nemzetvédelmi Propaganda Hivatal vezetésével megbízott tárca nélküli miniszter. A Sztójay-kormányban igazságügyi miniszter és (ideiglenesen) vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1946-ban háborús bűnösként a népbíróság halálra ítéli, az ítéletet a köztársasági elnök kegyelemből életfogytiglani fegyházbüntetésre változtatja. 1960-ban amnesztiát kap.

anschluss

 Ausztria Németországhoz való kapcsolódása általában, 1938-as bekebelezése konkrétan. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétverése után a Bécsben maradt német nemzetiségű képviselők 1918. okt. 21-én Ideiglenes Nemzetgyűléssé alakulva, az önrendelkezés alapján kimondták az általuk lakott területek államiságát, de az új államterület életképtelenségét vélve, a Német Birodalomhoz való anschlusst is. Az anschlusst először e formában az Osztrák Szociáldemokrata Párt fogalmazta meg, ezt fogadta el a másik két parlamenti erő, a Német Nemzeti Párt és az Osztrák Keresztényszociális Párt is. Az így kikiáltott Német-Ausztriai Köztársaság 1918. nov. 12-ei alkotmánya kimondta: „Német-Ausztria a Német Köztársaság része." Az anschlussról azonnal megkezdődtek a kétoldalú tárgyalások. Az 1919. jún. 28-ai versailles-i és az 1919. szept. 10-ei Saint Germain en Laye-i békeszerződés az anschlusst megtiltotta, miként a Német-Ausztria államelnevezést is. A helyzetet ideiglenesnek tekintve az anschluss-gondolat tovább élt, majd a gazdasági világválság hatására újra időszerűnek tűnt. A német nemzetiszocialista hatalomátvételt követően azonban csak az osztrák nemzetiszocialisták szorgalmazták, míg a szociáldemokraták érdektelenségüket hangoztatták az osztrák államiságot képviselő keresztényszocialisták elleni politikai harcban. Az 1934. júl. 25-ei osztrák nemzetiszocialista puccskísérletet sikerült leverni. Ám Ausztria elszigetelődött, a német nyomás fokozódott, így az 1936. júl. 11-i államközi szerződéssel Ausztria magát német államnak nyilvánítva, lojalitását fejezte ki a nemzetiszocialista Németországgal szemben. Ennek ellenére az osztrák nemzetiszocialisták hatalomátvételre, a német nemzetiszocialista állam pedig az anschlussra készült. Az anschlussról kiírt népszavazás megelőzéseként 1938. márc. 11-én bekövetkezett a kikényszerített nemzetiszocialista hatalomátvétel, másnap a német megszállás, holott az Arthur Seyss-Inquart vezette kormány megalakulása után erre nem lett volna szükség. A megtévesztett, megfélemlített osztrák lakosság az 1938. ápr. 10-ei népszavazáson 99,75 %-ban jóváhagyta az anschlusst. Ezt Josef Bürckelt teljhatalmú birodalmi megbízott irányításával az államiság megszüntetése és Ostmark-ként a Nagynémet Birodalomba való teljes betagolás követte.

ansaldo

Ansaldo kis harckocsi az 1930-as évek elején a FIAT-cég által kifejlesztett olasz páncélozott harcjármű. Hivatalos jelzése: CV-33, ill. CV-35 (CV; Carro Veloce, gyors kocsi). A 3,2 tonnás, forgótorony nélküli kis harckocsi fegyverzete egy ikergéppuska volt, amelyet a vezető mellett ülő parancsnok kezelt. A vékony páncélzatú, könnyű fegyverzetű kis harckocsi csak felderítő, biztosító és összekötő feladatokra volt alkalmas. A Honvédelmi Minisztérium 1934-ben 150 Ansaldot rendelt fegyverzet nélkül, amelyek 1935. szept. - 1936. dec. között érkeztek meg Magyarországra, ahol magyar szerkesztésű Gebauer géppuskákat építettek be. 1938-tól az Ansaldok a gyorscsapatok páncélos-zászlóaljainak állományába kerültek. Még részt vettek a Szovjetunió elleni hadjáratban, de súlyos veszteségeik és elavultságuk miatt 1941. szeptemberben kivonták őket a harci állományból. A megmaradt Ansaldokból 10-10-et átadtak a Csendőrségnek, és a Rendőrségnek, továbbá 10 a horvát fegyveres erőkhöz került. A többi oktató lánctalpasként fejezte be pályafutását.
Ansaldo olasz kis harckocsi technikai adatai: Tömeg: 3,2 t; Motor: 43 LE; Sebesség: 42 km/ó; Hatótáv: 150 km; Páncélzat: 6-13,5 mm; Fegyverzet: 2x8 mm-es géppuska; Személyzet: 2 fő;

Angolszász hatalmak

Franciaország 1940. jún. 22-ei kapitulációját követően Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok nem hivatalos, de mindennaposan használt gyűjtő megnevezése. A második front 1944. jún. 6-ai megnyitásától ideértették a Brit Nemzetközösség háborúban részt vevő tagállamait is, így például Ausztráliát és Kanadát.

Angolbarát magyar politikusok csoportja

A nyugati hatalmakkal való kapcsolat fenntartását és erősítését szorgalmazó személyiségek köre Magyarországon a II. világháború idején:
 Az Anschluss után formálódott gróf Bethlen István és Chorin Ferenc, a nagyiparos-bankár érdekeltség egyik legjelentősebb, politikailag aktív képviselője körül. Az angolbarát magyar politikusok csoportjába sorolható a legitimista báró Sigray Antal, a polgári liberális és demokrata Rassay Károly és Vázsonyi Vilmos, a szociáldemokrata Peyer Károly és irányzata, a kisgazda Bajcsy-Zsilinszky Endre, a kormányzat sáncain belül gróf Teleki Pál és Kállay Miklós miniszterelnök, Keresztes-Fischer Ferenc, Ghyczy Jenő és Varga József miniszterek, továbbá számos Külügyminisztériumi főtisztviselő és diplomata, köztük báró Apor Gábor, Barcza György, Szegedy-Maszák Aladár és Ullein-Reviczky Antal. A kormányzóságról is többen kapcsolatban álltak az angolbarát magyar politikusok csoportjával, így Horthy István és ifj. Horthy Miklós is. Gyenge volt viszont az angolbarát magyar politikusok csoportja befolyása a katonai elit köreiben, csupán Kádár Gyula és Náday István szimpatizált céljaival. Az angolbarát magyar politikusok csoportja nézeteit összegezte egy, az amerikai Külügyminisztériumhoz 1941. szeptemberben eljuttatott emlékirat, amely szerint a magyar nemzet többsége ellenzi Magyarország bekapcsolódását a Szovjetunió ellen vívott háborúba, nem hisz a német haderő legyőzhetetlenségében, az angolszász hatalmak egyesített erővel képesek Németország legyőzésére, ennek következtében ők fogják megalkotni a békefeltételeket, amiből az következik, hogy elősegítik (a térségben) a demokrácia kibontakozását, egyben megakadályozzák a kommunizmus térhódítását. Az emlékirat hangsúlyozza, hogy Magyarország jelenlegi szomszédai közül (Lengyelországot nem számítva) a Szovjetunió az egyetlen, amely nem ragadott el magyar területeket, de természetes határának ismerte el a Kárpátokat. Élesen bírálva a magyar külpolitikát kiemeli, hogy következetesen ellen kellett volna állni a német befolyás erősödésnek, még a megszállás kockázatát is vállalva. Az óhajtott nemzeti célokat abban jelölték meg, hogy kivonják a magyar haderőt a keleti hadszíntérről, hogy az a háború végén érintetlenül álljon rendelkezésre, hogy elkerüljék az angolszász hatalmakkal való ellenséges harccselekményeket, továbbá elő kell készíteni egy angolbarát kormány megalakítását. Az Apponyi Albert Társaság novemberben a Budapesti amerikai követnek átadott nyilatkozatában üdvözölte az Atlanti Chartát, de leszögezte, hogy „A független Nagy-Magyarország a biztosítéka a szabad népek Európájának és őrzője a demokratikus evolúciónak. A nemzeti, haladókonzervatív Magyarország [...] mindig a nyugat felé tekint és azonosítja magát a szabadság ideológiájával." A Társaság névsorában szerepelt többek között az angolbarát magyar politikusok csoportjához tartozó Bethlenen, Sigrayn és Chorinon kívül gróf Apponyi György, gróf Esterházy Móric, báró Perényi Zsigmond, Baranyai Lipót és Szekfű Gyula.

Angliai Magyar Tanács

Az Angliai Magyar Tanács londoni magyar szervezet. 1944. ápr. 21-én alakult, 23-án elfogadott programja fegyveres harcot hirdetett a fasizmus ellen, és a demokratikus Magyarország megteremtését jelölte meg céljaként. Az Angliai Magyar Tanács elnöke Károlyi Mihály gróf volt, titkára Kellner György. Tagjai (többek között): Duczynska Ilona, Mikes György és Polányi Károly. A BBC magyar adása rendszeresen sugározta Magyarországra az Angliai Magyar Tanács közleményeit.