Atzel Ede

Atzél Ede báró (Budapest, 1906. okt. 10. - eltűnt 1945. ?.) erdélyi magyar politikus, földbirtokos, az ellenállás mártírja. Jelentős szerepe volt a kisebbségi magyarság társadalmi, gazdasági, kulturális életének, illetve védelmének megszervezésében. A Wesselényi Lövész Egyesület elnöke, a náciellenes Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége egyik vezetője. A 2. magyar hadsereg 1944. szept. 5-ei támadásakor (tordai csata) egy vállalkozás végrehajtásával elfogott egy teljes román hadosztály-parancsnokságot. A kormányzóság felkérésére elvállalta egy nemhivatalos fegyverszüneti delegáció (Dudás József, Faust Imre, Glässer Aladár) vezetését a magyar békeszándék bejelentésére, és a szovjet feltételek megismerésére. Szept. 22-én indultak. Az 1. magyar hadsereg vonalain át 24-én Moszkvába vitték őket, ahol Kuznyecov vezérezredes, a Vörös Hadsereg Vezérkara főnök-helyettese közölte a Szovjetunió készségét a fegyverszüneti tárgyalásokra. 29-én indultak vissza, okt. 1-én jöttek át a fronton. 3-án beszámoltak küldetésükről. A Faragho Gábor vezérezredes vezette hivatalos delegáció ekkor már Moszkvában volt. Okt. 15. után részt vett a fegyveres ellenállásban. Dec. 3-án az ellenállástól kapott megbízatással átment a fronton. A szovjet szervek átadták a magyar Rendőrségnek. A románok (állítólag) kikérték, nyoma veszett. Gazsi József