Átállások a szovjet hadsereghez

A Honvédség tagjainak egyéni vagy csoportos frontváltása, egyben a háborúval való szakítás egyik módja. 1941 őszétől 1944 tavaszáig csak szórványosan fordult elő. Az átálltak száma alig haladta meg az 1 000 főt. Az átállások a szovjet hadsereghez Magyarország német megszállását követően váltak nagyobb méretűvé, a háborús tapasztalatok, kisebb részben politikai motívumok hatására, de leginkább a fogságba esés elkerülésére. Ettől kezdődően előfordultak zárt kötelékekben, teljes fegyverzettel és felszereléssel végrehajtott átállások a szovjet hadsereghez is. 1944 nyarán több ezerre nőtt a Kárpátok előterébe felvonult 1. magyar hadseregből átálltak száma. Ezek jelentős része nemzetiségi származású katona volt. A nyilas hatalomátvétel nyomán 1944. nov. 1-ig 20 000 magyar katona állt át. A 4. Ukrán Front törzséhez átment Miklós Béla vezérezredes felhívására a 7. és a 9. gyalogezred, a 39/II. gyalogzászlóalj, valamint néhány üteg és alosztály állt át. Ugyanebben az időben Vörös János vezérezredes nov. 5-ei felhívásának hatására a 2. magyar hadseregből átállt négy székely zászlóalj nagy része, továbbá a 60. portyázó osztály, a 25. gyaloghadosztály, a 7. és a 9. tábori póthadosztály, a 2. páncéloshadosztály részei, a 3. magyar hadseregből az 51. gyalogezred, a 201. önálló zászlóalj, a 20/II. tábori pótzászlóalj, az 54. határvadász portyázó osztály és más alegységek részei. Az átállásoknak újabb lendületet adott az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása, 1944. dec. 28-ai hadüzenete Németországnak, az 1945. jan. 20-ai fegyverszünet megkötésének és az Ideiglenes Nemzeti Kormány hadereje szervezésének híre. Például ezek hatására szakított a háborúval a Szent László hadosztály gránátosezredének néhány katonája, a folyami dandár és a 23. gyaloghadosztály egy része. A budapesti csata idején több mint 2 000 katona és tiszt állt át, zömmel a 10. gyaloghadosztályból, az 5 honi légvédelmi tüzérosztályból és az 1. páncéloshadosztályból, bevárva a szovjet csapatok beérkezését. Hasonló módon állt át 1945. márc. végén több mint 30 000 fő, akik nem voltak hajlandók Ausztriába áttelepülni. Átállt az ország határain túlra szorult vagy kényszerített magyarok egy része is. Szlovákia és a Cseh-Morva Protektorátus területén több kisebb alosztály mellett ezt választották a 16. gyaloghadosztály, az 1. hegyidandár, a 24. gyalogezred és a 24. gyaloghadosztály részei. Utóbbiból 2 587 fő 1945. ápr. 7-én Stubnyafürdő térségében előzőleg kiegyezett a szemben álló szovjet parancsnoksággal, így átkerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány haderejének 5. hadosztályába. Berlin-Brandenburg térségében állt át a IX. önálló vasútépítő zászlóalj. Az átállók nagyobb részét a túlélésre való törekvés vezérelte, de közülük többen vállalták a fasizmus elleni harcba való bekapcsolódást. Ez utóbbiak közül többszázan a szovjet csapatok soraiban harcoltak mint harcfelderítők, diverziós csoportok tagjai, frontpropagandisták, tolmácsok, gépkocsivezetők, egészségügyi katonák stb. Az átállt magyar katonák nagy része szovjet hadifogságba került.